Rosta Szabolcs - V. Székely György (szerk.): „Carmen miserabile”. A tatárjárás magyarországi emlékei (Kecskemét, 2014)
Rosta Szabolcs: Pétermonostora pusztulása
PÉTERMONOSTORA PUSZTULÁSA lelőhely, lelet-együttes kerül felszínre Pétermonostora térségében is, melyeket közvetlen vagy közvetett formában a tatárjárás régészeti emlékeiként határozhatunk meg. A tatárjárás gyakori, kézzel fogható bizonyítékát jelentik a kincsleletek. Ezek jól keltezhető fontos jelenségek, leggyakrabban tisztán éremkincsek, de pénzek szinte minden esetben vannak bennük. Országosan a tatárjáráshoz köthető horizontba közel 100 lelet-együttes tartozik, de ennél a számnál jelentősen több olyan bizonytalan összetételű lelettöredék is van, mely feltételesen ide köthető. Az ismert kincsleletek területi eloszlása szerint leginkább az ország középső részén számolhatunk velük.34 Megtalálásuk igencsak viszonylagos, döntő többségük a 19 század végén, a 20. század első felében került elő, sok esetben pontosan már nem visszaazonosítható helyszínen. Annak okát, hogy az elmúlt évtizedek során a kincsleletek előkerülése ritkább, valószínűleg az intenzív mező- gazdasági művelésben lehet megtalálni. A nagyüzemi gépi földművelés során nehéz észlelni a frissen előkerült lelet-együtteseket, melyek szétszántásuk után még kevésbé feltűnőek. Ajövőben a GPS-mérésekkel kombinált szisztematikus fémdetektoros vizsgálatok nagy lehetőséget rejtenek magukban. Az intenzív művelés és bolygatás ellenére, Szank-Kápolna mellett ennek segítségével valószínűsíthettünk újabb éremlelet előkerülését, mely sejtésünk 2014-ben beigazolódott.35 Eremkincsleletek Pétermonostora területéről ugyan nem, de közvetlen környezetéből több helyről is ismertek, sűrűsödésük főként déli irányban feltűnő.36 (42. kép) Pétermonostora környékén a legjelentősebb tatárjáráshoz köthető jelenség-együttes a légvonalban alig 13 kilométerre fekvő, szomszédos Szánkon mutatkozik. 2007-ben kisebb szondázó ásatást végeztünk a Kápolnadűlőben, a késő középkori kun Szankszállása templománál. A terület nagyfokú újkori bolygatottsága következtében a középkori templom teljes pusztulását lehetett regisztrálni, helyét is mindössze egy kettős körárok néhány pontja alapján lehetett valószínűsíteni.37 A szondákba benyúló körárkok feltárt részletei 34 TÓTH 2007, 79. 35 A Kápolna mellett a 2014. évben 25 érméből álló friesa- chi éremleletet tártunk föl. 36 V. SZÉKELY 2013, 138. 37 ROSTA 2013, 56-60. egyszerre történő, rövid ideig tartó használatot mutattak, ráadásul egyéb jellegzetességei, mint cölöpszerkezet maradványai, égés nyomai, kövek a betöltésében a csengelei példához feltűnően hasonlóvá teszik. Csengéién Horváth Ferenc elemzése révén jól ismerjük az elpusztult templom körüli erődítésrendszert, mely a további megfigyelt jelenségekkel együtt egyértelmű bizonyítékát adják a tatárjárás pusztításának.38 2010-ben a Városföld-Drávaszerdahely DN 800-as földgáz szállítóvezeték nyomvonalának építkezésekor Wilhelm Gábor által feltárt Árpád-kori épület, illetve az 1968-ban majd 1971-ben előkerült két tatáijárás- kori éremlelet helyének pontos beazonosítása, egyértelmű kontextusba helyezte a szanki templom körüli erődítést is.39 Szánk területén a tatárjáráshoz kapcsolódóan minden elképzelhető régészeti emléket meg lehet találni, a pénzzel keltezhető tömegmészárlástól a kincs-együttesig, az éremleletektől a templom körüli erődítésig, az elpusztult Árpád-kori templomos helyektől a kun újratelepítésig. Szánk környéke mindenképpen a tatárjárás régészetének egyik kiindulópontja. Bár ehhez fogható több jelenségcsoport ugyan még nem ismert, de a térségben több figyelemreméltó lelőhely is van, mely a csengelei és szanki példákból kiindulva könnyen a tatárjáráshoz köthető. Tázlár-Templomhegyen 2012-13-ban szintén egy nagyméretű hármas körárok-rendszer szakaszait tárta föl Gallina Zsolt. Az árkokat egyértelműen az Árpád-korban ásták ki, alsó betöltési rétegeikben égett kövek, a felsőben kiváló Árpád-kori telepanyag volt, mely egy nagyfokú tereprendezés során került az árkokba. Az erődített templom feltárása utáni eredmények arra utalnak, hogy az Árpád-kori temető széleit felülrétegző árokrendszer feltöltését, a tereprendezést az újonnan beköltöző kunokhoz köthetjük.40 Kiskunfélegyháza-Templomhalmon 2008-2010 között folytattunk ásatásokat, melynek során egy a magas dombot körbevevő, mára teljesen feltöltődött széles és mély árok rövidebb szakaszát sikerült feltárni. A nagyméretű kerítőárokhoz kívülről egy bizonyosan Árpád-kori árokrendszer kapcsolódik, betöltésében egy 12 tüskés bronz buzogány töredékével. A kibontott felületen az árkok egymáshoz való tartozását, kapcsolatukat pontosan megállapítani nem lehetett. 38 HORVÁTH 2001, 76-85. 39 WILHELM 2013,47-56. 40 Gallina Zsolt szíves szóbeli közlése alapján. 209
