Rosta Szabolcs - V. Székely György (szerk.): „Carmen miserabile”. A tatárjárás magyarországi emlékei (Kecskemét, 2014)
Vályi Katalin: A tatárjárás Szeren
Vályi Katalin A tatárjárás Szeren Kiigazítással kezdtem 2011-ben az előadásomat Kiskunfélegyházán, mivel az előre megadott cím nem fedte pontosan a mondandómat. Hiába vallatom ugyanis immáron 31. éve a földet Szer monostorában, a mai napig nem tudom, hogyan zajlottak az események a tatárjáráskor. Amit biztosan tudhatunk, az a tatárjárás hatása, következménye, illetve azt tudjuk felvázolni, hogy milyen alapvető változások következtek be a monostor életében, ha nem is kizárólag, de mégiscsak a tatárjárás következtében. A 13. század elejére előttünk áll a Bár-Kalán (vagy Bor-Kalán) nemzetség monostora Szeren, teljes fényében, gazdagságában, és legnagyobb kiterjedésében. A háromhajós templom nyugati bejárata előtt nyugati előcsarnok (Westwerk) emelkedik. A templom déli oldalához a kolostor lakóépülettömbje csatlakozik, melyben a kerengő keleti oldalán a sekrestye és a dormitórium, nyugati oldalán pedig a konyha és a refektórium kapott helyet.1 Mindenképpen szokatlan, hiányos a kolostomégyszög elrendezése annyiban, hogy hiányzik a déli szárny, amely a templommal szemben lévő oldalon szokásosan a refektóriumnak és a konyhának ad helyet. Ehelyett azonban Szeren itt már az ún. gazdasági épületek északi szárnya található. A kolostor lakóépületének keleti és a nyugati szárnya a déli végén pillérekkel teremti meg az átjárhatóságot a hatalmas, közel 100x100 méteres területen fekvő ún. gazdasági épületegyüttes északi szárnyával. A kb. 70x80 méteres gazdasági udvart keleten és nyugaton is egy-egy hosszú sorba rendezett épületszámy határolja, melyektől keleti és nyugati irányba is további falak indulnak, jelezve, hogy mindkét irányban további mellék-udvarok és esetleg további épületek is várhatók. A gazdasági udvart délen fal zárja le, közepén a déli kaputorony maradványaival. Az egész épületegyüttest vizesárokkal és annak a belső oldalán fallal erődítették meg2 - az erődítésről a későbbiekben még részletesebben is szólunk majd. Ez a hatalmas, impozáns épületegyüttes legkiemelkedőbb kegyurának, Kalán püspöknek köszönheti születését. A Bár-Kalán nemzetség kiemelkedő tagja, Kalán 1 TROGMAYER-ZOMBORI 1980,25. 2 VÁLYI 2010. pécsi püspök magas világi tisztségeket is viselt: a királyi kancellária vezetője, majd Horvátország és Dalmácia kormányzója is volt.3 A gazdag, nagy műveltségű, tanult kegyúr szinte királyi pompával építtette meg nemzetségi monostorát. A monostor ebben az állapotában az ország kiemelkedő jelentőségű egyházai közé tartozott, amit az 1233-as beregi egyezményben számára juttatott évi 1000 kősó javadalom3 4 is bizonyít. Az épületegyüttes természetesen nem egyszerre, előre ilyen formára megtervezve épült meg, hanem egy hosszabb, több szakaszra bontható építkezés végső eredménye. A rendelkezésünkre álló adatok alapján a következőképpen rekonstruálhatjuk az építés folyamatát. Erődített nemesi lakóhely, mint nemzetségi udvarhely kora Először a háromhajós templom épülete készült el, ami már önmagában is gyökeres változást jelentett a megelőző periódus kétapszisos (keleti és nyugati apszisos) templomához képest. Az új templom méreteiben, alaprajzában és kivitelezésében is megfelelt az országszerte ekkortájt épülő nemzetségi monostorok általánosan elterjedt gyakorlatának.5 A templom építésével, vagy legkésőbb a templombelső díszítésével párhuzamosan épült meg a későbbi gazdasági épületszámyak közepén található 3 „pince” - azaz az E-i 2, és a K-i és Ny-i 4. sz. helyiség. Ezek mindegyike a többi épületrésznél mélyebben volt megalapozva, az északi és a keleti pince belsejében pillérek maradványait találtuk meg. Ezek alapján mindhárom felett minimum még egy szintet feltételezhetünk. Ugyancsak az északi és a keleti pince alapozása alatt, az alapozási árok legalján igen apró szemű, jellegzetesen faragási hulladéknak minősülő vörös márvány (helyesebben vörös mészkő) réteget figyelhettünk meg. Innen tudható, hogy valóban ekkor és nem korábban kezdték meg a 3 „pince” építését, hiszen a vörös márvány ilyen nagymértékű felhaszná3 KRISTÓ-MAKK 1981,83., 87. 4 GYÖRFFY 1963,905. 5 Pl. Ják vagy Lébény. 181
