Rosta Szabolcs - V. Székely György (szerk.): „Carmen miserabile”. A tatárjárás magyarországi emlékei (Kecskemét, 2014)
Gulyás Gyöngyi–Kovács Árpád–Sós Dániel: Összefoglaló a csanádpalotai lósírból előkerült nemesfém- és vastárgyak archeometriai anyagvizsgálatáról
Török Béla - Kovács Árpád - Sós Dániel lemezes jellegű, réteges szerkezetű. Az arany bevonat a világosabb szürke színű jobb alsó terület. A díszlemez* egyik sarkáról választottunk le kisebb darabot a vizsgálatra. A minta vizsgálata a véretekkel rokon szerkezetű és összetételű anyagról árulkodott. A díszlemez két oldalának felülete különböző jellegű. Az arany bevonatú oldalon (5. kép) a megmaradt aranyozás ebben az esetben is igen vékony (< 1 pm) az átlagspektrum elemösszetétele: Au:79.49%, Ag:19.74, Cu:0.77%. A hátoldal felülete (SEM-képe a 6. képen) nem volt aranyozva, ugyanakkor, a véretekhez hasonlóan, de azokénál kevesebb aranytartalma ennek is van. (átlagspektrum elemösszetétele: Ag:93.69%, Au:5.41%, Cu:0.90%. Ezen az oldalon a lemezhajlí- tások környékén alakítások határozott nyomai láthatóak, hosszú, nagyjából párhuzamos karcok formájában. Valamilyen éles szerszámmal, ismétlődő mozdulatokkal simították-nyomkodták bele az anyagot a negatív formába. A kissé túlzott erejű nyomás jele, hogy az előoldalon kisebb repedések jelentek meg az aranybevonaton (lásd az 5. képen keresztirányban). Vastárgyak A vaskésbőY1 a penge közepén keresztirányban vágtunk ki mintát, amelynek egyik oldali csiszolatát vizsgálva a penge teljes keresztmetszetéről kaptunk információkat. Az él környékén intenzív alakítás miatt a perlit-cementit lemezek feltöredeztek, a kalapálás miatti újrakristályosodás eredményeként kivált karbid illetve mellettük kisméretű ferritszemcsék figyelhetők meg. (7. kép) A metszet közepe felé haladva a szövetszerkezet még szintén többször átkovácsolt anyagról tanúskodott perlit-ferrites alapszövettel, illetve a perlit kristályok körül szekunder cementit - kivált vas-kar- bid — hálóval, de a kevesebb ferrit egyre inkább csak kilágyulási folyamat terméke lehetett. A keresztmetszet kés foka felőli részén pedig szinte csupán 20-40 pm átmérőjű ferritkristályok láthatóak. (8. kép) Itt az előzőekhez képest nagyságrendekkel kevesebb alakítás érte a fémet. A kést egy anyagból kovácsolták, nincs réteges szerkezete, gyakorlatilag az élt dolgozták meg alaposan. Erről az egyszerű technikáról Ple- iner is ír összefoglaló művében.6 Az alakítás hatásá4 GULYÁS - GALLINA 2014, 5. kép. 5 GULYÁS - GALLINA 2014, 7. kép 1. 6 PLEINER 2006, 196. ra, a magas szilíciumtartalmú fayalitos - 2Fe0 Si02 - kalcium-alumino-szilikátos komplex salakból álló zárványok főként a középső zónába torlódtak, illetve sorba rendeződtek az alakítás hatására, (egy vizsgált zárvány elemösszetétele: Fe: 11.92%, Si:36.23%, Ca: 13.07%, Al:6.78%, Mg:2.02%, K:3.36%, Na: 1.04%, Mn:0.95%, Ti:0.66%, 0:23.96%). Szövetszerkezete alapján a kés feltételezhető készítési technikája némileg eltér az általunk korábban vizsgált avar kori késekétől7, anyagszerkezeti heterogenitása illetve a salakzárvány összetétele, szerkezete azonban jó analógiába állítható más, a komák megfelelő, főként skandináv külföldi példákkal.8 A kengyelből9 két mintát vágtunk ki. Az elkészített csiszolatok közül a kengyel, pántrészéből kivágott minta (a kép alsó részén, „2” jelű minta) által a teljes keresztmetszetet vizsgálhattuk. A vizsgált kereszt- metszet nem teljesen homogén. Zárványok minden irányban és területen találhatók. A minta közepe fer- rit-perlites szövetszerkezetű, aránylag nagy, 20-40 pm átmérőjű ferritkristályokkal. (9. kép) A gyakorlatilag színvas fém-mátrixban, túlnyomórészt vasoxidból, illetve vas-szilikátból, kalcium-szilikátból álló, viszont igen magas foszfortartalomú zárványokat találtunk, amelyek bezáródott salak és talán reoxidált vas oxid- komplexumai (elemösszetétel: Fe:76.60%, Si:2.49%, Ca:1.91%, P: 1.20%, Al:0.67%, K:0.57%, 0:16.56%). A minta széle érdekes módon (még) alacsonyabb karbontartalmú, mint a közepe. A perlit szövetelem szinte teljesen eltűnt, csak - esetenként 100-150 pm átmérőjű — ferrit-kristályok voltak megfigyelhetők, mely magas hőmérsékleten, hosszú ideig történő hőntartás miatt is adódhat. A zárványok gyakorisága a szélen a középső részhez képest fokozódott. Mindezek a megállapítások a minta metszetének mindkét szélére érvényesek. A kengyel, talprészéből kivágott minta szövetszerkezete a kengyel pánt része csiszolatának középső zónájában tapasztalthoz hasonló, nagyjából ugyanannyi karbontartalmú és hasonló szemcsenagyságú ferrit-perlites szövet. Bár a karbontartalom eloszlása ez esetben is eléggé inhomogén, itt nem találkoztunk a szélek karbonban való elszegényedésével. Jól lát- szódtak az alakítás hatására sorba rendeződött zárvá7 TÖRÖK - KOVÁCS 2009, 94. 8 BUCHWALD 2005, 302-304. 9 GULYÁS - GALLINA 2014, 6. kép. 170
