Rosta Szabolcs - V. Székely György (szerk.): „Carmen miserabile”. A tatárjárás magyarországi emlékei (Kecskemét, 2014)

Pusztai Tamás: Buzogánnyal, tarsollyal és késtok-merevítővel eltemetett halott a muhi csatából

Gulyás Gyöngyi — Gallina Zsolt Magányos kun lósír Csanádpalotáról A lósír 2013 októberében került elő Csanádpalota határában, a II. számú homokbányában végzett mun­kálatok során. (1. kép 1.) A lelőhely területén 2013 nyarán kezdte meg a Délút Kft a homok kitermelését az M43-as autópálya alapjába. A munkálatok kezde­ti fázisát, amely a korábban meghatározott régészeti területen kívül kezdődött meg, időszakos régésze­ti szakfelügyelet kísérte.1 A homokbánya területén 2013. augusztus 17 és november 18 között, több mint 4 hektáros területen végeztünk megelőző feltárást. (1. kép 2.)2 Az eredetinek vélt, 340x350 m-es lelőhely az egykori, mára már elhordott Dávid-halomtól É-ra és Ny-ra helyezkedett el. A megelőző feltárás során kiderült, hogy a lelőhely sokkal nagyobb kiterjedésű, mint azt korábban, a 2007-ben készített hatástanul­mányban meghatározták.3 A tapasztalataink alapján a legalább 440x450 m kiterjedésű lelőhely DNy-ra, D-re, DK-re, K-re és EK-re túlnyúlik a korábban rög­zítettnél. A lelőhely egy, a környezetéből markánsan kiemel­kedő, pleisztocén eredetű, több EK-DNy-i irányú, homokból álló dombvonulaton terül el. A két legma­gasabb pontján egy-egy halom emelkedik, amelyek között DNy-on helyezkedik el a Dávid-halom. (1. kép 2-5.) A homokbányászatot a fent említett magaslatok­tól D-re és K-re kezdték meg, fokozatosan haladva azok felé. A lelőhely D-i és K-i, pontosan nem ismert nagyságú része, sajnos a homokbányászás során el- hordásra került. A lelőhely egy részét a mezőgazdasági munkálatok­kal már megbolygatták, illetve a magasabban fekvő, homokosabb területeit és a Dávid-halom nagyobb 1 A régészeti szakfelügyeletet Bede Ádám és Haraszti Lász­ló (Móra Ferenc Múzeum) látta el. 2 A feltárás a Móra Ferenc Múzeum szervezeti egységén belül folyt. Az ásatás vezetői: Gulyás Gyöngyi és Gallina Zsolt, az ásatás munkatársai: Keresztes Noémi Ninetta, Litauszki Zoltán, Barta Gábor és Móricz Róbert voltak. A geodéziai felmérést Weisz Attila (Salisbury Kft) végezte el. A lósír leleteit Móricz Róbert (Ásatárs Kft) restaurál­ta, a tárgyrajzokat Keresztes Noémi Ninetta, a térképeket Kamarási András (Archeoline Kft) és Pánya István (KJM) készítette el. Fogadják érte köszönetünket. 3 A hatástanulmányt Balogh Csilla készítette. részét a múlt század óta folyamatosan elbányászták.4 Az újkori homokbányászatra utaló beásások nyomait elsősorban a Dávid-halomtól ÉK-re húzódó homok­dombon figyeltük meg. A területen több korszakba tartozó jelenséget tártunk fel, köztük a 358. számú kun lósírt. (2. kép 1-2.)5 A lósír Sírgödör méretei: h.: 260 cm, sz.: 130-150 cm, m.: 30-49 cm, T.: ÉNy-DK (310-130°). A lóváz a lelőhely középső részén, a 280. számú Árpád-kori árok Ny-i ágára (SNR 365) ráásott gödörben feküdt. (4. kép 1.) Különálló sírfoltja nem látszott, de az árok - többszö­ri nyesés után - Ny-ra és K-re erősen kiszélesedett a közel homogén világosbama-szürke homokos be- töltésü foltja. Ny-i irányban szabálytalan ívelt foltban mintegy 40-50 cm-t hasasodott ki a lócsontváznál. Középen padkaszerű sárga folt jelentkezett, tőle K-re alig ívelt kiugrás figyelhető meg. A gödör betöltése szürkésbama tömör homokos. A sírgödör szabályta­lan ovális alaprajzú, fala erősen befelé rézsűs. Ny-i oldala enyhén kétkaréjos, hullámos vonalvezetésű. Alja teknőszerü, a lókoponya és a far alatt jóval ma­gasabb (15-19 cm-rel a közepéhez képest). A lócsontváz h.: 205 cm, T.: ÉNy-DK (310-130°). A magasan levő lókoponya felső részét a gépi humuszo­lás során elnyeste a kotró, csak az alsó állkapocs és a fogazat részei maradtak meg in situ. (3. kép 1-2.) A lókoponya fel lehetett támasztva, a megmaradt felső része 25-30 cm-rel, alsó része is 15-20 cm-rel maga­sabban volt a sír aljánál. A teljes lócsontváz hason, enyhén jobb oldalra dőlve, alá rogyasztott lábakkal feküdt anatómiai rendben, csak nyakcsigolyái moz­dultak el (feltehetően állatjárás következtében). Hátsó lábai szorosan egymás mellett, jobbra dőlt pozícióban feküdtek. Gerincoszlopa középső-hátsó része enyhén 4 A földtulajdonos elmondása szerint néhány évtizeddel ez­előtt a halom D-i és DK-i részén sírok (valószínűleg kelta) semmisültek meg a homokbányászás során. 5 Kelta sírok, szarmata település- és temetőmaradványok, egy kora avar áldozati gödör, egy a tatárjáráskor elpusztult Árpád-kori falu maradványa és számos korhatározó lelet nélküli objektum került elő. 151

Next

/
Oldalképek
Tartalom