Rosta Szabolcs - V. Székely György (szerk.): „Carmen miserabile”. A tatárjárás magyarországi emlékei (Kecskemét, 2014)
Pusztai Tamás: Buzogánnyal, tarsollyal és késtok-merevítővel eltemetett halott a muhi csatából
Gulyás Gyöngyi — Gallina Zsolt Magányos kun lósír Csanádpalotáról A lósír 2013 októberében került elő Csanádpalota határában, a II. számú homokbányában végzett munkálatok során. (1. kép 1.) A lelőhely területén 2013 nyarán kezdte meg a Délút Kft a homok kitermelését az M43-as autópálya alapjába. A munkálatok kezdeti fázisát, amely a korábban meghatározott régészeti területen kívül kezdődött meg, időszakos régészeti szakfelügyelet kísérte.1 A homokbánya területén 2013. augusztus 17 és november 18 között, több mint 4 hektáros területen végeztünk megelőző feltárást. (1. kép 2.)2 Az eredetinek vélt, 340x350 m-es lelőhely az egykori, mára már elhordott Dávid-halomtól É-ra és Ny-ra helyezkedett el. A megelőző feltárás során kiderült, hogy a lelőhely sokkal nagyobb kiterjedésű, mint azt korábban, a 2007-ben készített hatástanulmányban meghatározták.3 A tapasztalataink alapján a legalább 440x450 m kiterjedésű lelőhely DNy-ra, D-re, DK-re, K-re és EK-re túlnyúlik a korábban rögzítettnél. A lelőhely egy, a környezetéből markánsan kiemelkedő, pleisztocén eredetű, több EK-DNy-i irányú, homokból álló dombvonulaton terül el. A két legmagasabb pontján egy-egy halom emelkedik, amelyek között DNy-on helyezkedik el a Dávid-halom. (1. kép 2-5.) A homokbányászatot a fent említett magaslatoktól D-re és K-re kezdték meg, fokozatosan haladva azok felé. A lelőhely D-i és K-i, pontosan nem ismert nagyságú része, sajnos a homokbányászás során el- hordásra került. A lelőhely egy részét a mezőgazdasági munkálatokkal már megbolygatták, illetve a magasabban fekvő, homokosabb területeit és a Dávid-halom nagyobb 1 A régészeti szakfelügyeletet Bede Ádám és Haraszti László (Móra Ferenc Múzeum) látta el. 2 A feltárás a Móra Ferenc Múzeum szervezeti egységén belül folyt. Az ásatás vezetői: Gulyás Gyöngyi és Gallina Zsolt, az ásatás munkatársai: Keresztes Noémi Ninetta, Litauszki Zoltán, Barta Gábor és Móricz Róbert voltak. A geodéziai felmérést Weisz Attila (Salisbury Kft) végezte el. A lósír leleteit Móricz Róbert (Ásatárs Kft) restaurálta, a tárgyrajzokat Keresztes Noémi Ninetta, a térképeket Kamarási András (Archeoline Kft) és Pánya István (KJM) készítette el. Fogadják érte köszönetünket. 3 A hatástanulmányt Balogh Csilla készítette. részét a múlt század óta folyamatosan elbányászták.4 Az újkori homokbányászatra utaló beásások nyomait elsősorban a Dávid-halomtól ÉK-re húzódó homokdombon figyeltük meg. A területen több korszakba tartozó jelenséget tártunk fel, köztük a 358. számú kun lósírt. (2. kép 1-2.)5 A lósír Sírgödör méretei: h.: 260 cm, sz.: 130-150 cm, m.: 30-49 cm, T.: ÉNy-DK (310-130°). A lóváz a lelőhely középső részén, a 280. számú Árpád-kori árok Ny-i ágára (SNR 365) ráásott gödörben feküdt. (4. kép 1.) Különálló sírfoltja nem látszott, de az árok - többszöri nyesés után - Ny-ra és K-re erősen kiszélesedett a közel homogén világosbama-szürke homokos be- töltésü foltja. Ny-i irányban szabálytalan ívelt foltban mintegy 40-50 cm-t hasasodott ki a lócsontváznál. Középen padkaszerű sárga folt jelentkezett, tőle K-re alig ívelt kiugrás figyelhető meg. A gödör betöltése szürkésbama tömör homokos. A sírgödör szabálytalan ovális alaprajzú, fala erősen befelé rézsűs. Ny-i oldala enyhén kétkaréjos, hullámos vonalvezetésű. Alja teknőszerü, a lókoponya és a far alatt jóval magasabb (15-19 cm-rel a közepéhez képest). A lócsontváz h.: 205 cm, T.: ÉNy-DK (310-130°). A magasan levő lókoponya felső részét a gépi humuszolás során elnyeste a kotró, csak az alsó állkapocs és a fogazat részei maradtak meg in situ. (3. kép 1-2.) A lókoponya fel lehetett támasztva, a megmaradt felső része 25-30 cm-rel, alsó része is 15-20 cm-rel magasabban volt a sír aljánál. A teljes lócsontváz hason, enyhén jobb oldalra dőlve, alá rogyasztott lábakkal feküdt anatómiai rendben, csak nyakcsigolyái mozdultak el (feltehetően állatjárás következtében). Hátsó lábai szorosan egymás mellett, jobbra dőlt pozícióban feküdtek. Gerincoszlopa középső-hátsó része enyhén 4 A földtulajdonos elmondása szerint néhány évtizeddel ezelőtt a halom D-i és DK-i részén sírok (valószínűleg kelta) semmisültek meg a homokbányászás során. 5 Kelta sírok, szarmata település- és temetőmaradványok, egy kora avar áldozati gödör, egy a tatárjáráskor elpusztult Árpád-kori falu maradványa és számos korhatározó lelet nélküli objektum került elő. 151
