Rosta Szabolcs - V. Székely György (szerk.): „Carmen miserabile”. A tatárjárás magyarországi emlékei (Kecskemét, 2014)
Pusztai Tamás: Buzogánnyal, tarsollyal és késtok-merevítővel eltemetett halott a muhi csatából
Buzogánnyal, tarsollyal és késtok merevítővel eltemetett halott a muhi csatából Belső-Ázsiában keresendő, ahonnan nomád és bizánci közvetítéssel jutott el Európába all. század folyamán. A buzogány használata hazánkban bizánci közvetítéssel teijedhetett el, de tömeges alkalmazása csak a kunok 13. századi beköltözése után következett be. Már az ezt követő évszázadban is használhatták: Az egykor besenyők által lakott területek földrajzi neveiben előbukkanó „csórnak” szó a besenyőkhöz köthető, mégpedig ’bot, harci bot’ jelentésben. A magyarok is jellegzetesnek tartották e nomád nép buzogányhasználatát, s ezt legjobban a korabeli „bottal ütő besenyő" kifejezés tanúsítja. A „csórnak” szó magyarországi megléte azt valószínűsíti, hogy a honfoglalás után, de a kunok bejövetele előtt Magyarországon biztosan megjelent a buzogány, méghozzá besenyő közvetítéssel - írja Kovács S. Tibor.14 A 11-14. századból megismert magyarországi buzogányokat, oroszországi párhuzamok alapján Kovács László határozta meg, és sorolta csoportokba. E korszak legjellemzőbb buzogány formái- a négytüskés buzogányok,- levágott sarkú, kocka alakú buzogányok- négytüskés dudoros buzogányok- tizenkéttüskés buzogányok és változataik,- gömb, vagy hordó alakú buzogányok. Ezeket követően a 14. század második felétől megjelennek a tollas buzogányok.15 A Magyarországon előkerült buzogányok nagy része szórványlelet, néhány példány besenyő szállások környékéről került a múzeumba (Nagykajdacs, Fácánkert-Kajmádi-sziget, Füzesabony). Mivel sem a kunok, sem a besenyők sírjaiból egyetlen példány sem került eddig elő, Kovács László feltételezte, hogy tiltott sírmelléklet lehetett.16 A buzogány magyarországi megjelenését Pálóczi Horváth András is (Kovács nyomán) a besenyőkhöz köti. Ő is felfigyel arra, hogy ebben a korban a steppei népek ritkán helyezték a halott mellé ezt a fegyvert.17 Teljesen tiltott sírmelléklet azonban bizonyosan nem volt a buzogány kelet-Európában. Erre a legszebb példa a balabani temető: 1984-ben a romániai Moldvában Balabani településen tártak fel egy kurgánteme- tőt, melynek sírjait Gheorghe Posticá és Eugen Sava szerint a Mohi sírt nem kapcsolhatjuk össze egyértelműen a kunokhoz köthető kelet-európai leletanyaggal.) 14 KOVÁCS S. 2010, 172. 15 KOVÁCS 1986, 277-279. 16 KOVÁCS 1986, 277. 17 PÁLÓCZI 1989,31. a lovas temetkezések, a sírokban talált fegyver, ékszer és viseleti tárgyak alapján a 13-14. században itt élt nomád nép hagyatékaként értékelte.18 Számunkra a temető 2. sz. sírja szolgál értékes adatokkal.19 Az északkelet-délnyugati tájolású sírban fekvő csontváz pontos helyzetét nem ismerjük, mert a sír leleteit egy utólagos bolygatás szétdúlta. A korabeli felszínhez mérten 1,38 méter mély, téglalap alakú, lekerekített sarkú sírgödör hosszanti oldalai mentén, 70 cm mélységben egy-egy, 30 cm széles padkát alakítottak ki. Ebben a gödörben, hanyatt fektetve helyezték el a halottat. A 35-40 éves férfit gazdag ruhában, katonai felszereléssel temették el. A viseleti tárgyain, ékszerein túl lószerszám: kettő zabla, kettő kengyel valamint fegyverek: vastör, kés, szablya-penge töredékei, 4 vas nyílhegy, csont íj- vagy tegezmerevítő lapok, 3 db vas páncél könyökvédő, kettő páncéling töredék, valamint egy vasból készült, aranyozott felületű, arab feliratos, gerezdéit buzogány volt a sírban.20 Esetünkben kérdéses, hogy kik és milyen módon temették el a Mohi sír két halottját. A buzogány szerepét ugyanis a temetés módja is meghatározza. Teljesen másképp kell értelmezzük a sírleletet, ha a halottakat a társaik temették el, vagy ha a csata után napokkal visszamerészkedő helybéli lakosság. A Mohiban előkerült nyolcszög alakú, vasból készült buzogány egy új típusként definiálható a Kárpát-medencében a 13. században. Példányunk pontos párhuzamát a Magyar Nemzeti Múzeum fegyvertárában találjuk meg.21 Nyolcoldalú, csonkagúla alakú vasból öntött fejjel készült. A fej teteje rongált, alul nyolcoldalú köpűnyúl vány látható rajta (8. kép). Ez a példány Egerből származik, pontosabb előkerülési körülményeit nem ismerjük. Leírókartonján Kalmár János 16. századi darabként ha18 POSTICÄ-SAVA 1996, 63. 19 A Balabani temető 2-es sírjának egyéb leleteire - a sír és a leletek rajzának ismételt bemutatásával - már Selmeczi László a Karcag-Orgondaszentmiklósi kun szállástemető 434-es sírjában talált öv párhuzamainak ismertetése során is hivatkozott, annak bizonyítékaként, hogy 434- es sz. sírban lévő, félgömb alakú vas véretekkel díszített öv még Cumaniában készülhetett, de már a kunok új hazájában - Magyarországon - kerülhetett a földbe (SELMECZI 1999,21.). 20 POSTICÄ-SAVA 1996, 66-68., Fig 6-13. 21 A leletre Kovács S. Tibor hívta fel a figyelmemet, amit ez úton is köszönök. 143
