Rosta Szabolcs - V. Székely György (szerk.): „Carmen miserabile”. A tatárjárás magyarországi emlékei (Kecskemét, 2014)
Pusztai Tamás: Buzogánnyal, tarsollyal és késtok-merevítővel eltemetett halott a muhi csatából
Pusztai Tamás genfelvétel alapján minden egyes láncszembe 4 másik láncszem kapcsolódhatott. A láncing mikroszkopikus felvételén szövet lenyomat látható. (6. kép) 2007.21.1.731. (4062); láncpáncél darab, 24 gramm. (5. kép 4) Vasból készült, láncszemekből álló páncél korrodálódott, 4,2x3,8x2,5 cm kiteijedésű töredéke. 2007.21.1.733. (4062); csiholóvas, 30 gramm. (4. kép 7) Vasból készült, két párhuzamosan visszahajtott szárból álló, végén függesztő lyukkal kiképzett csiholó vas. Hossza 11, szélessége 2,3 cm, vastagsága 0,5 cm. 2007.21.1.728. (4062); kovakő, 4 gramm. (4. kép 5) Lim- nokvarcit. A tárgy tipológiailag megfelel az őskorból ismert prizmatikus lamella-magköveknek. A magkő magassága: 14 mm, a débitage felszín max. szélessége: 21 mm, a leütési felszín szélessége: 19 mm.6 A kő nyersanyaga feltehetően a Mátra hegységből származik. Őskori, feltehetően újkőkori készítmény.7 Tehát már akkor is régészeti leletnek számított, amikor a 13. században új gazdája megtalálta és tüzszer- számhoz használta. 2007.21.1.423. (4062); buzogány fej, vas, 394 gramm. (4. kép 8) Vasból készült, hosszúkás, nyolcszögletű buzogányfej. A buzogányfej a vége felé folyamatosan szélesedik, nyolc darab 7,2x1,5-1,7 cm alapterületű síklap határolja. Hossza 9,7 cm, átmérője a kiszélesedő végénél 4,8 cm, a nyaknál 2,9 cm. A buzogányfej nyél felőli végéhez a síkokkal fedett középső szakasztól ék alakú, körbefutó homyolás- sal elválasztott, 1,1 cm széles gyűrűs nyaktag kapcsolódik. A buzogányfej végét félgömb alakban képezték ki. A nyéllyuk a buzogányfej teljes hosszában megtalálható, átmérője 2 cm. Benne a fából készült nyél maradványai láthatóak. 2007.21.1.426. (4062); késtok-merevítő, 72 gramm. (5. kép 1) Vasból készült, kettő, 0,4x0,6 cm keresztmetszetű, vékony, ívelt, 27,5 cm hosszú, párhuzamosan futó szárból álló, alul baltás végűre kiképzett végű késtok-merevítő. A fölső vége alatt 2,5 cm-rel egyszerű, 2,5x1 cm nagyságú függesz- tőfület képeztek ki rajta. A baltás vég két lemeze között 3 mm vastagságban szerves anyag-bőr maradványai láthatók. (7. kép) Az 1. csoportba tartozó leletek alapján jól megrajzolhatjuk a halott övét, valamint azokat a tárgyakat, melyek a halott övére voltak felfűzve. A két láncpáncél töredék - a mellettük talált csiholóvas és kovakő, valamint tarsolyzáró pecek alapján - egy tarsoly díszeként értelmezhető. Erősen korrodált felületükön 6 A kőeszköz leírásáért Szolyák Péternek tartozom köszönettel. 7 A nyersanyag és származás meghatározásért T. Bíró Katalinnak tartozom köszönettel. szövetmaradványt látni. A tarsoly tehát nem bőrből, hanem valamilyen szövött anyagból készült. Tulajdonosa a jobb oldalán, az övére fűzve viselte. Hasonló, láncpáncél darabkákkal díszített tarsolyokat találunk a Magyarországra 1246-ban és azt követően beköltöző kunoknál, női sírokban, valamint a jászoknál is. Láncing foszlányából font tarsolynak határozza meg Hatházi Gábor a Perkáta-Kőhalmi-dűlőben lévő kun szállástemető 216. sírjának leleteit.8 Itt a jobb medencelapát és az alkar közti területen páncéling (láncing) másodlagosan felhasznált foszlányaiból varrt tarsoly volt, rátapadt textilmaradványokkal. A 273. sz. sírnál szintén leselejtezett láncingből varrhat- ták a készségtartó zacskót.9 Mindezek egy 46-55 éves illetve 53-59 éves nő nyújtott helyzetű váza mellett, deréktájnál kerültek elő. A 216. sír a temetőben elfoglalt relatív kronológiai helyzete alapján a kun temetőhorizont legkorábbi sírjaihoz, a 13. század vége - 14. század eleje közötti időszakba sorolható, míg a 273. sírt Nagy Lajos (1342-1382) szerecsenfej es dénárja keltezi a 14. század utolsó harmadára.10 A Mohi sírban talált tarsolyzáró peceknek szintén a Perkáta-Kő- halmi-dülői kun temetőből ismert a párhuzama (192. sír).11 Vassodrony töredékekkel díszített tarsolyok, a magyarországi jászok sírjaiból is előkerültek a Jászberény négyszállási temetőből, Selmeczi László ásatása során (65., 70., 196., 293., 334., 397., 440. sír).12 A Mohi 4062-es sír I. sz. csontvázának övén a tarsoly mögött egy nyolcszög alakú, hasáb formájú buzogány, valamint egy késtok-merevítő függött. Nyolcszög alakú, vasból készült buzogány ez idáig sem a 13. századból, sem az azt megelőző és az azt követő évszázadból nem volt ismert a Kárpát-medencéből. Leletünk bemutatásával egy időben számolt be Boldog Zoltán egy hasonló tárgy dunaföldvári előkerüléséről. A 11-14. századot tekintve ilyen darabot sem a kései nomád Kelet-európai, sem az orosz anyagból nem ismertünk eddig.13 A buzogány eredete 8 HATHÁZI 2004, 48., 199., 34. kép. 9 HATHÁZI 2004, 116, 14. tábla 216/1; 16. tábla 273/4. 10 HATHÁZI 2004, 118. 11 HATHÁZI 2004, 117., 19. kép. 12 SELMECZI 1992, II. t. 27., 48., VIII. t. 33., XII. t. 8-9., XIII. t. 17., XV. t. 28., XVI. t. 49. 13 FEDROROV-DAVIDOV 1966.; KIRPICHNIKOV 1966.; KIRPICHNIKOV 1973.). Itt kell megköszönjem A. N. Kirpichnikov segítségét, aki a Mohi lelet meghatározása során hasznos tanácsokkal szolgált. (Véleménye 142
