Rosta Szabolcs - V. Székely György (szerk.): „Carmen miserabile”. A tatárjárás magyarországi emlékei (Kecskemét, 2014)
Szilágyi Magdolna–Serlegi Gábor: Nád közé bújtak…? Egy a tatárjárás során elpusztult település maradványai Dunaföldvár határában
Nád közé bújtak. ..? - Egy a tatárjárás során elpusztult település maradványai. .. közép-dunántúli területek szenvedtek súlyos károkat. Erre utal Rogerius elbeszélésén túl a tatárjárás idején elrejtett kincsleletek területi megoszlása,43 valamint és a Kisalföld tatáijáráskori pusztulását 0 és 40%, míg az alföldi területekét 40 és 80% között valószínűsítette. GYÖRFFY 1963,54. Vö. SZABÓ 1971, 177-178.; ENGEL 2001, 88-90.; SZŰCS 2002,11-16. A tatárjárás idején elrejtett kincsleletek többsége ugyancsak elsősorban a Dunától keletre, a Tiszántúlról és a Duna-Tisza köze területéről került elő. Ezen belül is két csomópontont lehet elkülöníteni: egyrészt a mai Szabolcs-Szatmár-Bereg és Flajdú-Bihar megyék, másrészt Pest és Bács-Kiskun megyék területét. TÓTH 2007, 79-80. 43 A tatárjárás korára keltezhető 19 dunántúli kincsleletből kilenc került elő a mai Komárom-Esztergom, négy peaz a tény, hogy a tatárjárást követően a Dunántúlon itt került sor a kunok nagyobb tömbben történő letelepítésére.44 A Dunaföldvár-Ló-hegy lelőhely tehát Magyarországnak és azon belül is a Dunántúlnak egy olyan részén található, ahonnan egyelőre kevés adattal rendelkezünk a tatárjárást illetően. Ezáltal a telep még jelenlegi, részlegesen feltárt állapotában is értékes részadatokkal járul hozzá, a tatárjárás történetének mélyebb megismeréséhez. dig Fejér megye területéről. Somogy megye területéről három, míg Tolna, Baranya és Zala megyék területéről csupán egy-egy lelőhelyről van adat. Térkép és leletkataszter: TÓTH 2007, 81-87. 44 HATHÁZI 1987, 29-65. Irodalom AL-SARRAF 2002 ANDRÁSFALVY 1975 ÁSZT 2005 BALOGH 2005 BÉRES 1988 BOLDOG 2012 BÓNA 1978 ENGEL 2001 FODOR 2009 GYÖRFFY [1941] GYÖRFFY 1963 GYÖRFFY 1983 HATHÁZI 1987 HOFFMANN 1959 Al-Sarraf, Shihab: Close Combat Weapons in the Early 'Abbäsid Period: Maces, Axes and Swords. In: A Companion to Medieval Arms and Armour. Woodbridge 2002, 149-178. Andrásfalvy Bertalan: Duna mente népének ártéri gazdálkodása Tolna és Baranya megyében az ármentesítés befejezéséig. Tanulmányok Tolna megye történetéből VII. Szek- szárd 1975. Ászt Ágnes: Gögörólak a középkori magyar falvakban. Arrabona 43 (2005) 37-66. Balogh Péter: A közép-tiszaitáj eredendő működéséről és fenntartható működtetéséről. A Puszta 2005. A Nimfea Egyesület évkönyve. Túrkeve 2005, 1-26. Béres Mária. Adatok az Árpád-kori gabonatárolás kérdéséhez. MFMÉ 1987/1 (1988) 25-35. Boldog, Zoltán: A prismatic mace-head from Dunafoldvár from the time of the Mongol Invasion. ActaArchHung 63 (2012) 181-196. Bóna, István: Arpadenzeitliche Kirche und Kirchhof im südlichen Stadtgebiet von Dunaújváros — Árpád-kori templom és temető Dunaújváros déli határában. Alba Regia 16 (1978) 99-157. Engel Pál: Szent István birodalma. Budapest 2001. Fodor Zoltán: Fokok a magyarországi Tisza-szakaszon az átfogó szabályozás előtt. Ant- ropogén ökológiai változások a Kárpát-medencében - A Kárpát-medence felszínének változása a földhasználat és az életmód változásának következtében (Szerk.: Andrásfalvy Bertalan - Vargyas Gábor), Budapest 2009, 33—48. Györfíy István. Állattartás. In: Magyarság néprajza II. Budapest [1941], 83-147. Györfíy György: Magyarország népessége a honfoglalástól a XIV. század közepéig. In: Magyarország történeti demográfiája. Magyarország népessége a honfoglalástól 1949-ig. Budapest 1963,45-62. Györfíy György. István király és műve. Budapest 1983. Hatházi Gábor: Adatok a Hantos-széki kunok településtörténetéhez. In: A Jászkunság kutatása (Szerk.: Fazekas István, Szabó László, Sztrinkó István). Kecskemét-Szolnok 1987, 29-65. Hoffmann Tamás. Horreum - szérű - csűr? Ethnographia 70 (1959) 171-206. 135
