Rosta Szabolcs (szerk.): Expo-monatur (Kecskemét, 2013)
Monatur, Expo-Monatur
MONATUR, EXPO-MONATUR 13 Aracs Aracs középkori templomának romja a Tisza al- luviális síkságához tartozó vízfolyás, a Crna bara déli partján áll. Az egykori középkori település mintegy 13 kilométer távolságra fekszik a Tisza folyó medrétől. A viszonylag alaposan kutatott és dokumentált templomról és a kolostorról elég sokat tudunk. Az továbbra is talány, hogy ki vagy kik voltak e szent hely fő adományozói, patrónusai. Azonkívül nem ismerjük sem a bazilika, sem a kolostor státusát Magyarország déli részének egyházi szervezetében. A háromhajós bazilika keleti oldalához három apszis csatlakozik. A hajókat három pár pillér osztja fel, közülük az első, keleti pár pro- íilozott. A következő két pár talpazata nyolcszögletű. A pilléreket a hajó hosszanti irányában félkörívek kötik össze, melyeken keresztboltozatok maradványai láthatók. Kívülről látható a vakárkádsor. Az apszisok homlokzata pillérekre támaszkodik, az alsó részen kiemelt szegéllyel. A nyugati fal rozettás, a belső teret pedig gazdag kőfaragványok díszítik. Megmaradtak a növény és figurális motívumokat őrző kőkonzolok és oszlopfők. A belső közlekedőtér folyosókra oszlik. Az északkeleti folyosó fölött van a torony hozzáépítése. Legjobb állapotban a torony alatti központi apszis és folyosó maradt meg. A bazilikának ezen részeit konzervációs-restaurációs munkálatokkal a boltívek és a pillérek révén összekapcsolták a még álló nyugati fallal. Ily módon sikerült megerősíteni a bazilika még mindig álló elemeit. A múlt század végi ásatások nagymértékben kiszélesítették ismereteinket Aracsról, s ugyanakkor azok, e szent hely védjegyei lettek. Az Aracsi kő gyorsan az érdeklődés homlokterébe került, s viták, feltételezések tárgya lett, hasonlóan azokhoz az analízisekhez, amelyek leginkább a kőlap szélesebb oldalán lévő alakok magyarázatára és értelmezésére vonatkoztak. A kőlap oldalán lévő ornamentikát már kevésbé magyarázta a tudomány. A tábla oldalaira két- és háromtagú fonatdísz motívumait faragták, melyek egy madár és egy felnyergelt ló ábráit keretezik. A rövidebb oldalon templom ábrája található. A monumentális háromhajós bazilika felépítése folytán egy korábbi templomnak az alapjai közvetlenül a bazilika középhajójának padlózata alá kerültek. A bazilika a XIII. század első felében, IV. Béla idejében épült. A XIII. század második felében az északi hajó keleti folyosója fölött épült kápolna. A kolostor építése a XV. Pillérsor, Törökbecse-Aracs Pefl CTyöoBa, Hobm Bevej-Apana Arcade, Novi Becej-Araca század utolsó negyedére tehető, melynek jobbára csupán az alapja maradt meg. A kolostor maradványain látszanak a török betörésekkel jegyzett bizonytalan évek, ám aránylag rövid ideig tartott, mert a törökök már 1551-ben elfoglalták azt. A településről említés esik még a XVII. században is.
