Rosta Szabolcs (szerk.): Expo-monatur (Kecskemét, 2013)
Bugac-Felsőmonostor / Pétermonostora
42 EXPO-MONATUR / EKCnO-MOHATYP A monostor tömegmodellje georeferált légifotóra helyezve Mofleji MaHacTwpa CMeuiTeH Ha reope^epupaHy Ba3aynmy 4>oTorpa(J)Mjy The 3D model of the monastery as depicted on an aerial photo Plébánatemplom A monostor maradványaitól D-re, mintegy 70 méterre épült fel a középkori (Monostor?) falu temploma. Szabó Kálmán a 30-as években megásta és közölte az épület, mint később ásatásainkból kiderült, hibás alaprajzát. 2002-ben, a templom körül végzett mélyszántás megbolygatta a középkori rétegeket. B. Sárosi Edit régész rövid leletmentést végzett, melynek áttekintő rajzára felkerült Szabó Kálmán hitelesnek vélt alaprajza is. (SÁROSI 2004.) Ennek felhasználásával a bugaci ásatás második évében e templom harmadik, ezúttal teljes feltárását tűztük ki célul. A rendelkezésre álló idő és a munkás / önkéntes létszám ismeretében nem hagyatkozhattunk a véletlenre, ezért földradaros vizsgálattal szűkítettük a kutatási helyszín nagyságát. A radarozás eredménye nagyjából illeszkedett a B. Sárosi Edit 2002-es leletmentése, valamint Szabó Kálmán 30-as évekbeli templomalaprajzához. A templom feltárása a monostornál alkalmazott szintkövetéses módszerrel folyt. Itt azonban csak három főbb felszín került elő és a gyűjtött adat mennyisége is szerényebb a monostorénál. Az elkülönített felszínek nem középkori járószintek, hanem a vastag, általában bolygatások okozta rétegződések találkozása. Az ásatás két hónapja alatt ~ 2200 pontot mértünk fel és mintegy 500 légi, objektum és szintfénykép készült a templomocska -150 négyzetméteres, feltárt részéről. Az első szintet az enyhén D-i irányba lejtő jelenkori járószint képezte. Ez alatt mintegy 20- 30 centiméterrel került elő a második (3-as számú) szint. Ennek különlegessége, hogy felszínén a 2002-es, erdőtelepítést megelőző mélyszántás barázdái meglátszottak. A második szinten felszínre került a szentély ívének csonka íve és a templomhoz kapcsolódó, feltehetően harangtoronynak használt, hevenyészett alapozású helyisége. A fentebb bemutatott Szabó Kálmán-féle alaprajz és a 3. szint erősen ellentmondott egymásnak. Ezt az ellentmondás feloldotta a harmadik szint alatt változó mélységből előbukkanó 5. szint. A templom DNy-i végénél éles határú, altalajig tartó, mély kitermelésnyom került elő. Feltételezésünk szerint itt helyezkedett el Szabó Kálmán 30-as évekbeli ásatásának egyik szelvénye. Ehhez kapcsolódhatott a harangtorony környékén egy másik szelvény, és e kettő tartalma alapján rajzolhatta meg feltételezett alaprajzát Szabó Kálmán. A templom térinformatikai feldolgozásakor igazodtunk a monostornál használt módszerekhez. Anyagai - tekintettel a monostorhoz való közelségére, és a további környékbeli ásatásokra - a monostornál megkezdett adatbázishoz kap-
