Rosta Szabolcs (szerk.): Expo-monatur (Kecskemét, 2013)

Bugac-Felsőmonostor / Pétermonostora

42 EXPO-MONATUR / EKCnO-MOHATYP A monostor tömegmodellje georeferált légifotóra helyezve Mofleji MaHacTwpa CMeuiTeH Ha reope^epupaHy Ba3aynmy 4>oTorpa(J)Mjy The 3D model of the monastery as depicted on an aerial photo Plébánatemplom A monostor maradványaitól D-re, mintegy 70 méterre épült fel a középkori (Monostor?) falu temploma. Szabó Kálmán a 30-as években megásta és közölte az épület, mint később ása­tásainkból kiderült, hibás alaprajzát. 2002-ben, a templom körül végzett mélyszántás megboly­gatta a középkori rétegeket. B. Sárosi Edit régész rövid leletmentést végzett, melynek áttekintő rajzára felkerült Szabó Kálmán hitelesnek vélt alaprajza is. (SÁROSI 2004.) Ennek felhasználá­sával a bugaci ásatás második évében e templom harmadik, ezúttal teljes feltárását tűztük ki célul. A rendelkezésre álló idő és a munkás / önkéntes létszám ismeretében nem hagyatkozhattunk a véletlenre, ezért földradaros vizsgálattal szűkí­tettük a kutatási helyszín nagyságát. A radaro­zás eredménye nagyjából illeszkedett a B. Sárosi Edit 2002-es leletmentése, valamint Szabó Kál­mán 30-as évekbeli templomalaprajzához. A templom feltárása a monostornál al­kalmazott szintkövetéses módszerrel folyt. Itt azonban csak három főbb felszín került elő és a gyűjtött adat mennyisége is szerényebb a mo­nostorénál. Az elkülönített felszínek nem kö­zépkori járószintek, hanem a vastag, általában bolygatások okozta rétegződések találkozása. Az ásatás két hónapja alatt ~ 2200 pontot mértünk fel és mintegy 500 légi, objektum és szintfény­kép készült a templomocska -150 négyzetmé­teres, feltárt részéről. Az első szintet az enyhén D-i irányba lejtő jelenkori járószint képezte. Ez alatt mintegy 20- 30 centiméterrel került elő a második (3-as szá­mú) szint. Ennek különlegessége, hogy felszínén a 2002-es, erdőtelepítést megelőző mélyszántás barázdái meglátszottak. A második szinten fel­színre került a szentély ívének csonka íve és a templomhoz kapcsolódó, feltehetően harangto­ronynak használt, hevenyészett alapozású helyi­sége. A fentebb bemutatott Szabó Kálmán-féle alaprajz és a 3. szint erősen ellentmondott egy­másnak. Ezt az ellentmondás feloldotta a harma­dik szint alatt változó mélységből előbukkanó 5. szint. A templom DNy-i végénél éles határú, altalajig tartó, mély kitermelésnyom került elő. Feltételezésünk szerint itt helyezkedett el Szabó Kálmán 30-as évekbeli ásatásának egyik szelvé­nye. Ehhez kapcsolódhatott a harangtorony kör­nyékén egy másik szelvény, és e kettő tartalma alapján rajzolhatta meg feltételezett alaprajzát Szabó Kálmán. A templom térinformatikai feldolgozásakor igazodtunk a monostornál használt módszerek­hez. Anyagai - tekintettel a monostorhoz való közelségére, és a további környékbeli ásatásokra - a monostornál megkezdett adatbázishoz kap-

Next

/
Oldalképek
Tartalom