Bárth János: Szentgyörgy megyéje Alcsíkban (Kecskemét, 2012)
A fenti példákból látható, hogy a possessorság a szentgyörgyi vagy a bánkfalvi beltelek- és földbirtokláson alapult. A megye elöljárói, bár jó néven vették, ha valaki a possessori állapot elérését kérelmezte, mindig akkurátusán utána jártak, hogy mekkora, a szükséges mértéket megüti-e a kérelmező birtoka. Arra is figyeltek, hogy a megnevezett birtok örökség vagy örökös vásár útján szerzett föld-e. A zálogos birtokra nem adtak possessori jogokat. 1846 elején a megye elöljárói által „Szent Mártoni Albert Ferentz nyugalmazott trombitás úr meg zálogoltatott, azon okból, hogy a jószág, a melyre eddig a Nemes Megye erdejében bé erdőit, nem tulajdon öröksége, hanem tsak zállogosa”. Az elöljárók felszólították az idősödő katonát, hogy mutasson a kérdéses birtokról kontraktust. Mivel a possessor a felszólításnak nem tett eleget, a megye úgy határozott, hogy „a be erdöléstől fel függesztetik, a zálog pedig itt fog maradni28j A possessori jogok bérbeadása A megye possessori jogokat biztosító határozataiban rendre visszatért az az elem, hogy a bészabadított személy a szerzett jogait nem ruházhatja át másra, csak maga, illetve nevében a családtagja, szolgája erdölhet. Cimboráját nem csempészheti be a megye erdejébe. A possessori jogok átadásának azonban kialakult „hivatalos”, „szervezett” formája is. 1851-ben, talán már az új idők szeleként, megörökítettek egy olyan esetet a megye jegyzőkönyvében, amely „erdölési juss” bérbeadásával volt kapcsolatos: „Midőn e folyó 1851-dik év mártius havának 6-dik napján havasbíró András Imre házánál gyűlést tartanánk, hol több tárgyak közt előfordulván Csík Szent Simoni Kodé Antalnak és kászonújfalvi Tima Ignátznak, mint a Nemes Megye előtt ösmeretes bé birtokosoknak"... az ügye... „Csík Szent Simoni Rodé Antal nemes megyébe lévő jószága után járandó erdölési jussát, a ’ nemes megye előtt megjelenvén, át adá Kászon altízi Kontz Antalnak, nemkülönben Kászon újfalvi Tima Ignátz is szintén birtokos lévén, hasonlólag erdölési jussát Kászon altízi Kontz Istvánnak, mely jusátadásba a’ nemes megye közönsége meg egyezék, azon kikötés mellett, hogy azon jus gyakorlása az árendátorok kezébe három évig légyen, továbbá a’ Constitutio szerént minden 3-dik évbe az árendális szerződés a ’ nemes megye előtt megújíttassék és Boléta váltassék, úgy az erdő őrzési terheket viselyék a’ nemes megye határozata szerint ”.283 284 „ Erdőbíró ” possessorok A possessorság nemcsak a megye erdejének használati jogát jelentette, hanem a külbirtokos possessomak részt kellett vállalnia a szentgyörgyi erdőbirtoklás, elsősorban az erdőőrzés terheiből is. A possessor birtoklása Szentgyörgy megyéje területén 283 M. 3. A. 92v. 284 M. 3. A. 114. 133
