Bárth János: Szentgyörgy megyéje Alcsíkban (Kecskemét, 2012)
talán hatott, hosszú távon azonban nem tudta megszüntetni Háromtizes egyházi pénzkezelésben is tükröződő önállósulási törekvéseit. Az altizesi „Keresztelő Szent János ” templom 2007-ben, a tízesekről írt könyvemben még csak gyanítottam, hogy az altizesi Keresztelő Szent János templom öregebb, mint a helyi egyházi közvélekedésben emlegetett 300 esztendő.1008 Akkor sajnos elkerülte figyelmemet Veszély Károly adata, amely a Bánkfalva alsó szélén álló régies formájú kis templom 1646. évi építését igazolhatja. A szorgos erdélyi egyháztörténész, Veszély Károly fehérvári kanonok, 1860-ban közölte Ferenczi György XVII. századi gyergyószentmiklósi plébános feljegyzéseit, amelyek között a következő kiadási tétel is olvasható: „Az szentgyörgyi Karacsi István csináltató egy kápolnát kőből Szent Györgyön alól Patakfalva végiben. Anno 1646, abba attam fi. 16. ”1009 A Keresztelő Szent János templom és a körülötte lévő temető évszázadokon át Altizes tulajdonának számított. Javítását, gondozását Altizes népe végezte vagy végeztette. A XVIII-XIX. században a Keresztelő Szent János templom sorsát, helyzetét választott kápolnabíró felügyelte. „Szent János kápónája bíróját” 1762-ben valószínűleg Máté Péternek,1010 1011 1781-ben Bálint Imrének"111 hívták. 1791-ben a kápolnabírói tisztséget Köntse András töltötte be, aki némi iskolázottságát hangsúlyozva „Szent János kápolnája curátorá”-nak nevezte magát. Rendkívülien szentéletü férfiú lehetett. Vallásossága az elragadtatottság szintjét súrolta. A szakrális tevékenységek köréből különösen a keresztút-járás terjedését, gyakoriságát szorgalmazta. Fiatal korában valamiféle sugallat érte. Ennek hatására szükségét érezte „az Szent Kereszt útyának el járását mentül gyakrabban”. 1791. június 20-án arról írt püspökének, hogy a rendszeres keresztút-járás „nagyobb Devotiojára az Bánkfalvi Keresztelő Szent János kápolnájában 14 státiot magam tulajdon költségemen ...errigáltam 1012 A XIX. század második felében jeles adományozója és támogatója volt a Keresztelő Szent János templomnak egy bánkfalvi, buzgó, gyermektelen házaspár: Antal János és Vitos Julianna. 1883-ban 500 osztrák értékű forintjuk felhasználásával tornyot építtettek a XVII. századi templomocska elé, amelybe 1886-ban harangot is vettek. Ezen kívül vásároltak egy „tűz aranyozott” kelyhet és egy monstranciát is. 1887. április 26-án Lönhardt Ferenc püspök tudomásul véve a buzgó bánkfalvi házaspár ajándékozását, megengedte, hogy a Keresztelő Szent János templomban „a sátoros ünnepek utáni csütörtök napokon és Keresztelő Szent János napján, ha a hívek az isteni tiszteleten tömeges számban vesznek részt, az ünnepélyes szent misék 1008 BÁRTH János 2007. 297. 1009 VESZÉLY Károly 1860. 146. — A Patakfalva helynévre: BÁRTH János 2007. 52-53. — A jeles adományozó az akkor még létező Monyasd településnek, Szentgyörgy tízesének egy harangot adott. Monyasdra: BÁRTH János 2007. 42-43. 1010 M. 2.51. 1011 M. 8.25/1783. 1012 M. 9. 1791. 304
