Bárth János: Szentgyörgy megyéje Alcsíkban (Kecskemét, 2012)
idézett szöveg tanúsága szerint egyik adományozása alkalmával rátalált Kelemen János uramra, aki Magyarország maradék nyugati részéből, ahol a deáki tudományokban képezte magát, éppen hazafelé tartott Csíkba. Ő hozta el Szentgyörgyre a rábizott aranyozott ezüsttárgyakat és egy selyem antependiumot. Illyés János tárgyadományai szállításának nyoma maradt a szentgyörgyi megyebíró 1733. évi számadásaiban, mert a Nagyszombattól Kolozsvárig, majd a Kolozsvártól Csíkszentgyörgyig való szállításért fizetni kellett a szállító személyeknek: ,JJéhaj Boldog emlékezetű Úr Illjés János Úr templomunknak legált drága egyetmást, be hozatván Kolosvárrol, a szekeresnek” (4 m. forint). „Ugyan ezen legátumokot, hogy T. P. Ditrich Úr Kolosvárra be hozta Nagyszombatból, eö kegyelmének" (3 m. forint 50 dénár). 706 Természetesen nemcsak csíki származású távolba szakadt főpapok adományoztak tárgyakat a szentgyörgyi templomoknak és kápolnáknak, hanem a szentgyörgyi hívek is. Az efféle helyi adományozások összegyűjtésére és felsorolására ezen a helyen nem vállalkozhatok. Csupán ízelítőül említek néhány helybéli lakostól származó adományt. Köntse András bánkfalvi lakos 1791-ben 14 keresztúti stációképet vett az altizesi Szent János templomnak.707 1887-ben ugyancsak az altizesi Szent János templomnak monstranciát adományozott Antal János és felesége, Vitos Zsuzsanna.708 Földek adományozása A XVII-XX. században előfordult, hogy csíkszentgyörgyi és csíkbánkfalvi lakosok szántóföldet, havasi szénafüvet hagyományoztak a helyi egyházra. A ha- gyományozóknak legtöbbször az volt a céljuk, hogy haláluk után a föld hasznából a szentgyörgyi pap évente misét mondjon lelki üdvösségükért. A XVII. század végén és a XVIII. század első felében az adományozók még nem sokat bajlódtak a kedvezményezett pontos megnevezésével és a bemutatandó misék számának, jellegének pontos megjelölésével. Templomnak, megyének, plébániának, de leginkább a papnak címezték az adományt. A „korai” földadományok gyakran zálogbirtokok voltak, amelyeket a „vérek” és a „vicinusok” visszaválthattak. Ilyen esetben a visszaváltási összeg kamatai lettek az emlékmisék anyagi alapjaivá. A zálogvisszaváltások miatt az adományozott földek egy része nem vált tartósan a plébánia és a templom földjévé, csak átmenetileg volt egyházi kezelésben. A fentebb már többször hivatkozott hajdani csíkszentgyörgyi megyekönyv töredék lapjain találhatók földadományozásról szóló hevenyészett jegyzetek is. 1722- 1724 táján például az ördögűzésről elhíresült709 Ferenczi György plébános örökítette meg néhány efféle ajándékozás emlékét. Kiegészítő feljegyzéseiből általában a föld további sorsa is kisilabizálható. Alábbiakban a papír elszíneződéséből adódó olvasati nehézségek ellenére idézem Ferenczi György plébános két földadományozásáról szóló jegyzetét. 706 M. 6. 299. 707 M. 9. 1791. 708 M. 11. 1887. 709 BÁRTH Dániel 2008. 247
