Bárth János: Szentgyörgy megyéje Alcsíkban (Kecskemét, 2012)

7. Bánkfalvi Keresztes János a következő évi egyezség szerint608 kocsmáros volt. 1781-ben is valószínűleg kocsmát működtetett a kibérelt épületszárnyban. Ezért volt szüksége a pincére is.

8. Sombori János bizonyára idegenből származott Szentgyörgyre. A következő évben Sombori vagy Szebeni János néven emlegették. A kettős név talán szebeni származására utalt. Más forrásokban felváltva nevezték Somborinak és Szebeninek. A két név közül a ragadványnév Szebeni győzött. Talán leszármazottja volt annak a „Szebeni János Deák”-nak, aki 1688-ban „oskola mesterként” tevékenykedett Szentgyörgy megyéjében.609 1786. április 28-án Szebeni Jánosné bérelte ki a megye házát, vagy annak egyik felét 4 m. forintért. Bánkódott amiatt, hogy a megye a piac bővítése érdekében elvette tőle az épület mellett korábban használt „káposzta földit”.610 *

A megyeháza 1782. évi kibérléséről szóló határozat szép nyelvi adatot tartalmaz a jószág szó beltelek, föld jelentésére. Keresztes János ugyanis abban az esztendőben „a piacz vicinitásában lévő közönséges megye házát... egész jószággal, s minden hozzá tartozandó épületekkel” szerette volna árendálni, de a megye akarata értelmében újra osztoznia kellett Sombori alias Szebeni János bérlővel.6"

1788-ban Vitos Ferenc, a kor szokása szerint harangozó megjelöléssel is emlegetett tanító és a fentebb már többször szerepelt Szebeni János özvegye együtt bérelte ki a megye házát. Az erről szóló megyegyűlési határozatot azért idézem teljes terjedelmében, mert kiváló adatokat tartalmaz a XVIII. század végi népi építészetről.

„ Ezen folyó 1788-dik esztendőben áprilisnak 13-dik napján által adtuk vala itten szolgálatot tévő Vitos Ferencz Deák eő kegyelmének mostani Szent György naptol fogva más Szent György napig ezen Szent György megyéje közönséges házait, taxájátis le tette róla 10 m. forintokat. Mind azon által mostani confluxusunk alkalmatosságával valamint most úgy ez előtt kérte edgyik házat itten lakos Szebeniné asszony. Azért müis a 'felek közi szólván, alkuvók meg ez alább meg írt punkctumok alatt.

A ’ nap kelet felöl való ház alatta lévő pinczével, ablak alatt való veteményes hely veteményivel edgyütt, nagyobb istáló árnyékjával maradgyanak Vitos Ferencz eő kegyelmének.

Szebeniné asszonynak pedig marad a ’ nap nyugat felől való ház közben lévő kemenczés vagy füst házzal és hijjával, a ’ süttő és istáló között való vetemény hejjel, de e körül Vitos Ferencz eő kegyelme adgyon kert fát és Szebeniné asszonnyal kertelyék fel, jövendőben Ferencz Deák uram azon fáját tulajdon szükségére fordíthattya, hozzá adván hogy sértésinek s egyéb marhájoknak oly alkalmatosságot csináljon mindenik fél, hogy a másiknak prejudiciumára ne jártassák, a ’ süttő ház közös marad mindenik fél hasznára.

Tovább se edgyik se másik, ha valamely dolog... történnék... ne másnak, hanem a ’ nemes megyének jelentsék s meg igazíttatnak.

608 M. 2. 87.

609 M. 100.60.

610 M. 2. 89.

6,1 M.2. 87.

220