Bárth János: Szentgyörgy megyéje Alcsíkban (Kecskemét, 2012)
I. A MEGYE, A NAGYMÚLTÚ EGYHÁZKÖZSÉG ÚTJELZŐ ÉS ÚTVESZTŐ SZAVAK A „ megye ” szó jelentései a magyar nyelvben A magyarországi nyelvészeti irodalom1 tanúsága szerint a szláv eredetű magyar megye szónak legalább három egymástól látszólag távol eső jelentése mutatható ki a magyar köznyelvben, a magyar népnyelvben és a Kárpát-medence magyar vonatkozású történeti forrásaiban: 1. limes, Grenze, határvonal; 2. comitatus, districtus, Komitat, középszintű közigazgatási egység; 3. ecclesia, Kirchengemeinde, egyházközség. Úgy vélem, hogy ezekhez a jelentésekhez még hozzá kell vennünk egy negyediket, amely kapcsolatba hozható a 2. számú jelentéssel, de jelentősen különbözik is attól. E 4. számú jelentés a Dioecesis, Archidioecesis, Diözese, Archidiözese, katolikus püspöki és érseki egyházmegye, megyéspüspök joghatósági területe. Az 1. számmal jelzett limes, Grenze, határvonal jelentés mezsgye alakban ismert és használt a magyar köznyelvben, de a XX. század során sokat vesztett ismertségéből, használatának gyakoriságából. Az első jelentés megye szóalakja viszont a XX. századra ritka nyelvjárási szóvá szorult vissza. Egykori létezését a szórványos nyelvjárási adatok mellett2 inkább csak levéltári adatok tanúsítják. Duna-Tisza közi levéltári kutatásaim alapján a határoló kerítés és a határpont jelentésekkel igyekeztem növelni és árnyalni a megye szó hajdani efféle jelentéseinek sorát.3 A 2. számmal jelzett comitatus, districtus, Komitat, középszintű közigazgatási egység jelentés általánosan ismert és naponta használt a legújabb kori magyar köznyelvben. Azt lehet mondani, hogy a megye szó hallatán a XXI. század elején a magyarság óriási többségének először ez a „középszintű közigazgatási egység” jelentés jut eszébe. A XX. század közepe előtt jobbára a vármegye szóösszetételben jelent meg a megye szó. Azóta a „demokratikusabbnak” kikiáltott megye forma az uralkodó. A vármegye összetétel azért volt szerencsésebb, mert eleve tükrözte a sokféle jelentéssel terhelt megye szó éppen aktuális jelentését. Másrészt a „vár” előtag megkülönböztette a „középszintű közigazgatási egység” jelentésű megyét a 4. jelentés egyházmegyéjétől. A 2. számú jelentés évszázadok alatt szinte kizárólagossá vált. Az 1. számú és a 3. számú jelentés a 2. számú jelentés diadalra jutásával párhuzamosan háttérbe, perifériára szorult, elhomályosult. A 3. számmal jelzett ecclesia, Kirchengemeinde, egyházközség jelentés elsősorban az erdélyi köznyelvben élt elevenen a XVII-XVIII-XIX. században. A XX. század folyamán az egyházközség műszó erősen háttérbe szorította. A Székelyföldön a XXI. század elején sokan értik, de kevesen használják a megye szót efféle értelemben. A 3. jelentés erdélyi levéltári adatainak gazdag tárháza az Erdélyi Magyar Szó1 KNIEZSA István 1955.1. 333-334., 337. 2UMTSZ. 1979-2010. III. 1206-1207., SZINNYEI József 1893-1901.1. 1422. 3 BÁRTH János 2006/b. 48-51. 5
