Bárth János: Szentgyörgy megyéje Alcsíkban (Kecskemét, 2012)

Pap János csíkszentgyörgyi plébános 1803-ban arra kérte a somlyai ferences házfőnököt, hogy küldjön egy ferences szerzetest Csíkszentgyörgyre állandó plébá­niai szolgálattételre. Szász Krizológ házfőnök tudtára adta a kérelmezőnek, hogy csak néhány hétre remélhet kisegítő barátot a rendházból. A gvárdián 1803. novem­ber 13-án kelt leveléből látható, hogy a somlyai klastromból rendszeresen kijártak a szerzetesek kisegíteni a csíki plébániákra, így Szentgyörgyre is: „ Csak egy megyé­nek nem szolgálhatunk, mert sok tisztelendő urak kíványák a segítséget. Nincs is okuk a panaszra a Szent György Megyebélieknek, mivel ritka üdő volt, mellyben ottan Páter nem lett volna, tsak Húsvét alkalmatosságával P. Romédius 6 hétig volt, most közelebb 12 hétig, amellett valahányszor a Fő Tisztelendő Úr parancsolt, min­denkor attam valakit, Karátsonyra, Húsvétra két-három hétigis, sátoros ünnepekreis hasonló képpen, ok nélkül panaszolnak tehát kedves hívei, mostis hallván a Fő Tisz­telendő Úrnak elmenő szándékát, ikon küldöm P. Romediust, de tsak vissza jövetelé­ig... nem tsak Szent Györgyre, hanem sok felé kell szolgálnunk, ezértis meg engedgyen a Fő Tisztelendő Úr és a Nemes Megye, hogy állandóul Pátert nem adha­tok. A ferences szerzetesek kisegítő egyházi ténykedése néha nyomot hagyott a megyebírói számadásokban is. 1729-ben a következő módon indokolta egy 48 denáros kiadását a „Szentgyörgy részéről való” megyebíró: ,,Karácsonyi szent ün­nepek alkalmatosságára coadjutor Pater jővén Confessiora, annak asztalára erogált borra, felire. ”U8S A plébános „ udvartartása ” A XVI. század második és a XVII. század első felében, amikor az erdélyi feje­delemség protestáns urai akadályozták Erdély területén a Szent István által alapított gyulafehérvári püspökség működését, a főpásztor nélkül maradt csíki, háromszéki és udvarhelyszéki katolikus papok egy része megirigyelte a szomszédos református papok életmódját, és a katolikus egyház egyik sarkalatos előírásával dacolva, házas­ságra adta fejét. A székelyföldi katolikus papok hajdani nősülésére vonatkozó szűk­szavú adatokat a XIX. század közepén Veszély Károly gyulafehérvári kanonok, jeles egyháztörténész összegyűjtötte és közreadta.1184 1185 1186 Az efféle adatok száma sok kutató­munkával még bizonyára szaporítható. A XVII. század második felében a vikáriusok sokat küzdöttek azért, hogy a katolikus papok házasságait fölszámolják, a felesége­ket a papok mellől eltávolítsák, és maradéktalanul visszaállítsák a papi nőtlenséget. A katolikus papok házasodásának átmeneti jellegű szokása Szentgyörgy me­gyéjének történetében is nyomot hagyott. A XVI. század második felében egy Mi­hály nevezetű csíkszentgyörgyi pap három fia tűnt ki vitézségével.1187 1188 1592-ben a csíkszentgyörgyi Benedek pap házasságban élt.118,8 Ha az 1627-ben emlegetett csíkszentgyörgyi Péter pap azonos azzal a Péter pappal, akiről egy 1651. évi tanú­1184 M. 8. 28/1804. 1185 M. 6. 279., Hasonló kiadás volt: M. 6. 447. 1,86 VESZÉLY Károly 1860. 301-317. 1187 ORBÁN Balázs 1868-1873. II. 39. 1188 M. 27. 13., VESZÉLY Károly 1860. 317. 338

Next

/
Oldalképek
Tartalom