Bárth János: Szentgyörgy megyéje Alcsíkban (Kecskemét, 2012)
veket. Halála után könyvtára, 238 mü, 401 kötet, a csíkszentgyörgyi plébánia könyvtárát gazdagította.1178 *- Plébánossága alatt vesztette el Szentgyörgy megyéje a havasait és velük együtt gazdasági súlyát. Markaly Antal, 1890-1895 Imre Károly, 1895-1905 Csíkszentgyörgyi plébánossága alatt sok összeütközése támadt környezetével, megyéje népével, feletteseivel. A vele kapcsolatos viták, pereskedések dicstelen távozása után is folytatódtak."79 Incze Domokos, 1905-1948 43 éven át lelkipásztorkodott Szentgyörgy megyéjében. O építtette a plébániaházat és a kántorlakot. Papi hivatása mellett politikai ambíciók is vezérelték. Mihály Imre, 1948-1965 Madarász Ferenc, 1965-1973 Nagy László, 1973-1978 Kovács Sándor, 1978-1984 Szabó Dénes, 1984-1986 Kiss András, 1986-1995 Pálfi János, 1995-2009 Pál Vilmos-Barna, 2009Rangok és feladatok Szentgyörgy megyéjének plébánosa azért kapta megbízatását népétől és püspökétől, hogy egyházközsége lakóinak lelki vezetője legyen. A csíkszentgyörgyi plébánia azonban olyan plébániának számított, ahova fölöttébb gyakran került a változó székhelyű föesperesi tisztség. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy Csíkszentgyörgyön legtöbbször olyan pap lett a plébános, aki kiérdemelte a föesperesi rangot is. A XVI-XVII. században püspök hiányában, a XVIII-XIX. században viszont a püspöki székhely távolsága, az erdélyi egyházmegye hatalmas területe miatt a székelyföldi főespereseknek nagyobb szerepük volt az egyházkormányzatban, mint más egyházmegyék föesperesi titulust viselő papjainak. A főesperesre rengeteg adminisztratív teendő várt. Levelek sokaságát írta, adatokat gyűjtött, kimutatásokat készített, papi nézeteltéréseket egyengetett, hanyag papokat terelgetett a helyes útra, kínos és kevésbé kínos ügyeket véleményezett. Irányította a föesperesi szentszék tevékenységét. A föesperesi kötelességek a csíkszentgyörgyi plébánosokat is némiképp elvonták a lelkipásztori tennivalóktól. Azok egy része a mindenkori káplánra maradt. Ugyanakkor a föesperesség rangot adott a szentgyörgyi plébániának. A föesperes tartós jelenléte Alcsík-Kászon egyházigazgatási és egyben szellemi központjává avatta Csíkszentgyörgyöt. A XVII. században és a XVIII. század első felében Alcsík, Felesik, Gyergyó és Kászon egy esperesi kerületet alkotott. A csíki főesperes állt az élén. 1744-ben a 1178 M. 14. 1895. 16-22. 1,79 M. 13. 1900., 1905. 336
