Bárth János: Szentgyörgy megyéje Alcsíkban (Kecskemét, 2012)
tízeséből sereglenek hívők a magasan álló szakrális épülethez, hogy részt vegyenek a két falu apraját nagyját mozgósító, látványos vallási ceremónián. Irodalomtörténeti különlegességnek mondható, hogy Nyíró József Uz Bence című híres regényének V. fejezete a csíkszentgyörgyi Nagyboldogasszony kápolnában játszódik, sőt az író a fejezet elején feldolgozta a kápolnához kötődő legendák egyikét, az Illyés András püspök gyermekkori álmáról szóló történetet.1031 Mindez nem véletlen, mivel Nyírő József, bár papírforma szerint jövevény kántortanító fiaként Székelyzsomborban született 1899. július 28-án, csíkszentgyörgyi és menasági ősöket tisztelhetett. Otthon volt a Fiság lokja tájékán.1032 Apja, Nyírő Mihály székelyzsobori kántortanító, Nyírő Adám és Szőke Tekla fia, Csíkszentgyörgyön született 1847. szeptember 25-én. Anyját Incze Amáliát, a menasági Incze Ignác és Nagy Ágnes leányát a menasági templomban tartották keresztvíz alá.1033 Nyírő József apai ősei a XVII. század végéig követhetők a csíkszentgyörgyi anyakönyvekben.1034 A Nagyboldogasszony kápolna helyét a XX. század második felében és a XXI. század elején jobbára Pósa-hegy néven emlegették a szentgyörgyiek. Orbán Balázs az „Óriás vagy Nyírtető” helynevekkel határozta meg a kápolna körüli területet.1035 1036 A XVIII. században a kápolna helyének jelölésére a Nyírtető kifejezés volt használatban. 1746-ban a kápolna számadáskönyvének címlapjára a következő szöveg került: „Album Capellae B. V. M. ad Coelos Assumptae in monte Nyír-tető vocato in Csík inferiori S. Geergy Matyris. ” (A mennyekbe felvett Boldogságos Szűz Mária alcsík-szentgyörgyi, a Nyírtetőnek nevezett hegyen lévő kápolnájának számadáskönyve) Az 1749. évi számadásban olvasható: „Számot adván Szent Györgyi Pál István Boldog asszony Nyír tetőn lévő kápolnájának bírája”.1036 A Nyírtető kifejezést használta az 1890. évi egyházi leltár készítője is, amikor a Nagyboldogasszony kápolna tárgyait vette számba.1037 Fentebb, a „megyés templom” berendezéseinek tárgyalása során szó esett már arról, hogy bizonyos tárgyak avultságuk, divatjamúlt jellegük miatt kikerülvén az anyatemplomból, a Nyír-tetőn, a Nagyboldogasszony kápolnában szolgálták tovább Szentgyörgy megyéje vallási életét. Többek között a „megyés templomból” került a Nagyboldogasszony kápolnába 1796-ban az az oltár, amely hajdan az oldalhajó elődjében, a „templom ereszében” állt. Ugyancsak a XVIII. század végén került fel a hegyi kápolnába az anyatemplom régi prédikáló széke, valamint Szent István és Szent László szobra.1038 1031 NYÍRŐ József 1936. 39-47. 1032 Vö.: BÁRTH János 2004. 37-39. 1033 Az 1826-ban született Incze Ignác családfőként szerepelt Menaság 1870. évi lélekösszeírásában. Felesége Nagy Ágnes 1834-ben látta meg a napvilágot. 4 élő gyermeket neveltek: Jánost (1858), Amáliát (1861. okt. 10.), Susánnát (1867), Rosaliát (1870). Az összeírás elkészülte után, 1873-ban született Josefa leányuk. — M. 114. 1034 A csíkszentgyörgyi plébánia anyakönyveiből 1943 szeptemberében a korabeli törvények hatására kigyűjtött, Nyírő-ősökre vonatkozó anyakönyvi kivonat-másolatokat Medvigy Endre budapesti irodalomkutatónak köszönöm. 1035 ORBÁN Balázs 1868-1873. II. 39. 1036 M. 7. 1., 4. 1037 M. 14. 1890. 13. 1038 M. 7. 32-33. 308
