Bárth János: Szentgyörgy megyéje Alcsíkban (Kecskemét, 2012)
a megtartandók megtartásával cum expositione sanctissimi (a legszentebb oltári- szentség kihelyezésével) végeztessenek. ”1013 A Keresztelő Szent János templomnak a XIX. században volt némi tőkepénze, amelyet a kápolnabírák rendszeresen kiadtak hitelbe interes, vagyis kamat reményében. Ez tükröződik a kápolnabírói számadásokból. Hasonló sorsot értek a „votivális misékre” hagyományozott összegek is. A XIX. század elején, Tamás János kurátor- sága, vagyis kápolnabírósága idején már a templom bevételei között szerepelt a Keresztelő Szent János napi (jún. 24.) misén szedett perselypénz, a csengettyű pénz is.1014 1824-ben Keresztes Dániel kápolnabírósága idején a Keresztelő Szent János templom 239 R. forint 10 krajcár „gyümölcsöző pénzzel” rendelkezett, amely összeg „interesre” kiadva 14 R. forint 21 krajcár „gyümölcsöt” hozott. Emellett a „votivális misék” 41 R. forint 40 krajcáros „capitálissa” 2 R. forint 30 krajcár „interessel” növelte a templom pénzét.1015 A kölcsönadott pénzek nem könnyen kerültek vissza a templom pénztárába. 1832. január 30-án Szentgyörgy megyéjének házában, csíkszentgyörgyi nemes Bálint János alcsíkszéki hűtős assessor előtt egyezséget kötött Kasza András szentgyörgyi lófo, főmegyebíró Balás Gáli bánkfalvi lófővel, a Keresztelő Szent János templom adósával. Balás Gáli előzőleg 17 R. forint 26 krajcárt kölcsönvett a templomocska pénztárából, de nem tudta visszafizetni a kölcsönt. A megyebíróval kötött 1832. évi egyezség során elzálogosította adósága fejében azt a négy vékás szántóföldjét, amely a bánkfalvi határban, a Nagy mezőn, a Horgas nevezetű lábban feküdt.1016 Az 1890. évi leltár készítője szerint a Keresztelő Szent János templom két változatú orgonáját „Süket Lajos zarándok könyöradományok gyűjtéséből szerezte be. ”1017 A kotormányi „Sarlós Boldogasszony ” templom Bánkfalva elkülönülő tízese, a dombkarély völgyében meghúzódó Kotormány a XVII. századtól igazolhatóan templomos településként élte életét. A hivatalos egyházi szóhasználat a szentgyörgyi eklézsia filiájának tekintette. Sarlós Boldogasz- szony (júl. 2.) tiszteletére szentelt, temetővel körülvett, középkori falusi templomok hangulatát idéző kis temploma a falucskát nyugatról takaró domb tetején épült valamikor a koraújkorban. Építési évét fölöttébb szeszélyesen, egy-két évszázados eltérésekkel szokta meghatározni a szentgyörgyi „egyházi hagyomány” és az ismeretterjesztő irodalom. Korábban úgy gondoltam, azoknak van igazuk, akik a templom építési idejét a XVII. század közepére, 1640-re teszik.1018 Veszély Károly azonban 1860-ban egy olyan harangról írt, amely 1614-ben a „Kotormányi kápolna” számára készült.1019 Kétségtelen, hogy egy 1696. évi boszorkányperben a 1013 M. 11. 1887. 1014 M. 10. 1802., 1803., 1804., 1805. 1015 M. 6. 418. 1016 M. 11. 1832. 1017 M. 14. 1890.11. — Süket Lajos hajdani „zarándokra”: BÁRTH János 2007.177-178. 1018 BÁRTH János 2007.297. 1019 VESZÉLY Károly 1860. 145. 305
