Bárth János: Szentgyörgy megyéje Alcsíkban (Kecskemét, 2012)
A fenti határozat szövegéből témánk szempontjából két fontos tanulság szűrhető le: 1. A „Jézus szenvedése” templomot 1844-ben az építtető Tankó Albert plébános „örökösön” Szent György megyéjének adta, következésképp, ma, a XXI. század elején is az anyatemplomhoz hasonlóan a megye tulajdona. Ezzel magyarázható, hogy a többi kis templommal és kápolnával ellentétben nem köthető tízeshez. 2. A megye 1844-ben úgy rendelkezett, hogy a plébánosnak hálából adott Aklos bérce alatti kaszáló Tankó Albert halála után szálljon a „Jézus szenvedése” templomra és haszna fordíttassék az épület karbantartására. A templom berendezési tárgyai közül az alábbiak tarthatnak számot a kutatás figyelmére: a „Jézus a kereszten” témájú olajfestménnyel ékesített főoltár, a Szent Erzsébet, és a Szent Borbála999 festménnyel ellátott misézésre nem használható két mellékoltár, valamint a Jézus sírja tiszteletére rendelt fali mélyedés. Az ajtóval ellátott oldalfalon függ az alapító Tankó Albert lila cingulusos olajfestménye. Az 1890. évi leltár készítője is leírta, hogy „Az anyatemplom régi orgonája kijavítva e kápolnának adatott, 6 változatú. ” Ugyanakkor a templom mellett, a „zarándok” egyik szobájában 60 db. orgonaalkatrész feküdt.1000 A „Jézus szenvedése” templom mellett a XIX. században és a XX. század első felében állt egy remetelak, amelyet zarándokháznak is neveztek. A fent idézett szöveg tanúsága szerint Orbán Balázs is látta és „csinosnak” nevezte. Az 1890. évi leltár készítője így örökítette meg a kis épületet: „Zarándokház két szobával a kápolna közelségében, mely a zarándoknak,1001 mint kápolna őrnek van átadva. Zsendelly el fedett. ”1002 A nevezetes zarándokház és remetelak 1927-re lakó hiányában tönkrement. Anyagát eladta az egyházközség.1003 Ha épült is új zarándokház, csak rövid ideig állt fenn. A XXI. század elejére emléke is elenyészett a csíkszentgyörgyi és a csíkbánkfalvi lakosság nagy többségének emlékezetében. 1890-ben a „Jézus szenvedése” templom és „udvara” 220 négyszögöles telkével együtt szerepeltek a bánkfalvi telekkönyvben a következő földterületek: kálvária útja (271 ü-öl), temetőhely (2 kát. hold, 1516 n-öl), út, az országúitól a temetőig (1050 n-öl), zarándokház (55 n-öl), zarándokház melletti terület (60 ü-öl), szántóföldem n-öl).1004 A XXI. század első évtizedének közepén a „Jézus szenvedése” templom tetőjavításon, tatarozáson, belső festésen esett át. A munkálatokat a bánkfalvi közbirtokosság végeztette el. Ez a tény a szakrális épület megyén belüli történelmi gyökerű bánkfalvi kötődését sejteti. Amióta az Orbán Balázs által említett nagyböjti alcsíki keresztalják, illetve a népi emlékezetben számon tartott háromszéki pünkösdi búcsúsok elmaradoztak a „Jézus szenvedése” templomtól, a karcsú tornyú szakrális épület jószerével funkció999 Az 1890. évi leltár Szent Borbála festményt, az 1973. évi leltár Szent Klára képet említ. (M. 14. 1890. 8., 1973. 7.) 1000 M. 14. 1890. 8-9. 1001 Szentgyörgy megyéje „zarándok” névvel emlegetett XIX. századi „szentemberéről”, Süket Lajosról: BÁRTH János 2007. 177-178. — 1906-ban Karacsi András volt a „zarándok” Szentgyörgy megyéjében. M. 4. 206. 1002 M. 14. 1890.9. 1003 M. 4.427. 1004 M. 14. 1890. 10. 302
