Bárth János: Szentgyörgy megyéje Alcsíkban (Kecskemét, 2012)
lőtt Csíksomlyóra mennének, ide kikerülnek s a kápolnánál szent misét hallgatnak, mellyen az esztelneki barátok szoktak szónokolni 995 Bár a processiós búcsújárás 1949 után hatalmi kényszer következtében visszaszorult, a XXI. század elején a legöregebb szentgyörgyiek és bánkfalviak még halványan emlékeztek arra a szerepre, amelyet a „Jézus szenvedése” templom és környéke a háromszéki katolikusok somlyai búcsújárásában betöltött. Legtöbben az ozsdolaiak, a gelenceiek, a lemhényiek és a bereckiek buzgóságát és a bánkfalvi „Jézus szenvedése” templom iránti tiszteletét emlegették. Mivel Csíkszentgyörgy közel esett Csíksomlyóhoz, a bánkfalvi Kálvária, illetve a Császárhomlok tájékát a legtöbb háromszéki búcsújáró a kegyhely előtti utolsó nagy állomásnak tekintette. Több keresztalja népe pénteken Szentgyörgy és Bánkfalva csűreiben aludt. Előtte a bánkfalvi Jézus hágóján keresztutat járt, a „Jézus szenvedése” templomban misén vett részt, prédikációt hallgatott. Szombaton reggel indult tovább a búcsús sereg Somlyó felé. Az 1940-es években a gelencei keresztalja állítólag rendszeresen a plébánia csűrében szállt meg. Azok a háromszéki búcsúsok is, akik úgy szervezték útjukat, hogy nem Szentgyörgyön és Bánkfalván aludtak, megálltak a bánkfalvi kálváriánál stációt járni. A keresztútjárás végeztével imádkoztak a „Jézus szenvedése” templomban, úgy folytatták zarándoklatukat Somlyó felé. Orbán Balázs 1869-ben úgy látta, hogy a „Jézus szenvedése” templom tette Csíkszentgyörgyöt Alcsík vallási központjává. Arról írt, hogy a szakrális épülethez kötődő nagyböjti, nagyheti szertartások egész Alcsík népét vonzották: „A falu feletti Kálvária nevű kerék dombon a Jézus szenvedésére szentelt kápolna mellett csinos remetelak van, hová keresztekkel jelölt út vezet fel. Ezen 1836-ban épült csinos imolában a nagy böjt minden péntekén isteni tisztelet és egyházi szónoklat tartatik, melyre nem csak ezen egyházközség, hanem Al-Csík más falvaibái is ezerenkint csődül össze a nép. Sőt éppen ez ünnepek tevék Szent Györgyöt Al-Csík vallási köz■ ■ „996 pontjava. Fentebb, a hivatkozott leírásokban már szerepelt két évszám a templomocska építésére vonatkozólag, nevezetesen: 1833. és 1836. Ehhez még hozzátehetünk kettő évszámot. Az épület hosszanti falába mélyített, hajdani szent sír szerepű fülkében olvasható: „Csináltatta Madár Mózes, 1834.” Szentgyörgy megyéjének gyűlése, a megyejegyzőkönyv tanúsága szerint 1844. április 21-én foglalkozott először Tankó Albert plébános nagy müvével, a Kálvária fölé épített új templommal.996 997 A templom fölépítése és fölszerelése valószínűleg több évig elhúzódott. Munkálatai elkezdődhettek 1833 táján. Teljes fölszerelése föltehetőleg átnyúlt az 1840-es évek első felére. A „Jézus szenvedése” templomot Tankó Albert plébános valószínűleg a személyes, örökölt vagyona felhasználásával, teljes egészében a saját költségén építtette. Ezért az építkezésnek nincs nyoma a megyejegyzőkönyvben és a megyebírói számadásokban. Az adakozó természetű esperes plébános 8000 forintot költött a magasan 996 ORBÁN Balázs 1868-1873. II. 39. —Nagy Lajos szentgyörgyi plébános, alcsíki főesperes 1862-ben körlevélben hívta fel Kászon- és Kézdiszék népének figyelmét a „Kálvárián tartott böjti szent elmélkedésre és szentmisére. " M. 29. 1862. 28. 997 M. 3. A. 82. 300
