Bárth János: Szentgyörgy megyéje Alcsíkban (Kecskemét, 2012)

1. „Communiora való borért adott” (A'A den.), (1728).974

2. „Oblutiora Gyertya Szentelő Boldog Asszony napján bort vett” (4'A den), (1728).975

3. „Húsvéti gyónáskor communiora vett bort” (18 den.), (1739).976

4. „Phascalis Communiokor oblutiora való borra” (1739).977

5. „Ablutiora borért Pascalis Communiokor” (18 den), (1740)978

6. „Paschalis communio alkalmatosságára bort vett” (18 den.), (1740).979

A fenti szövegekhez társítható még hetedikként a 2012 márciusában, e könyv- részlet megírása után, a csíkszentléleki plébánián e sorok írója által megtalált és azonosított 1731. évi csíkszentgyörgyi templomi inventárium egyik szakasza.

7. „Oblutiora való ezüst pohárok,... melly két ezüst pohárok néhaj Illyés András Erdélj Püspök Urunk eő nagysága adományábul valók. ”980

Az idézett hét szöveg a kutatóban óhatatlanul a két szín alatti úrvacsora témakörét villantja fel, amely a köztudatban protestáns sajátosságnak számít. Következésképp, a szövegek nehéz feladat elé állítják a színkatolikus Csíkszentgyörgy XVIII. századi szakrális életének kutatóját.

Sok kutatásra, párhuzamkeresésre, kutatói szerencsére van még szükség ahhoz, hogy a fenti szövegek biztonsággal értelmezhetők és magyarázhatók legyenek.

Az idézett szövegek tanúsága szerint az ablutio szó, illetve annak oblutio variánsa, többszáz más latin szóhoz hasonlóan, magyar ragokkal ellátva, „magyar szóként” viselkedett a magyar szövegkörnyezetben. Ennek ellenére Szabó T. Attila adatgyűjtő tevékenysége során valószínűleg nem került elő, mert nem szerepel az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tárban.

A latin szótárak többsége legjobb esetben a „lemosás, öblítés” szóval jelöli az ablutio szó jelentését. A két világháború közötti Katolikus Lexikon a következőképpen magyarázza az ablutio fogalmát: „a liturgiában azt a bort s vizet jelenti, amelyet a ministráns a szentmise végén a pap ujjaira s a kehelybe önt, hogy azokról az Oltá- riszentség esetleg odatapadt morzsáit lemossa.”981 A székelyföldi katolikus papság a XXI. század elején is a fenti jelentéssel ismeri és használja az ablutio kifejezést. Az idézett szövegek viszont ezzel a jelentéssel nem magyarázhatók meg.982

Valamivel előrébb visz A magyarországi középkori latinság szótára 1987-ben kiadott első, indító kötete, amelyben az ablutio szó második jelentéseként a „felol- dozás, bűnbocsánat” szerepel.983 Ez a jelentés magában hordozza azt a vallási cselekményt, eseményt is, amelynek során a jeloldozás, a bűnbocsánat bekövetkezik. Az általam idézett szövegek pedig az ablutiora való, oblutiora való kifejezések

974 M. 6. 445.

975 M. 6. 275.

976 M. 6.480.

977 M. 6. 316.

978 M. 6. 320.

979 M. 6. 483.

980 M. 30. 1731. — (Az idézett szöveg teljes terjedelmében a VII. fejezetben olvasható.)

981 KL. 1931-1933. I. 3.

982 Annál inkább magyarázható lenne az ablutios víz csodás hatása, de erre ezidáig erdélyi kutatásaim során nem került elő adat. Vö.: PÉTERY József 1946. 182-185.

983 MKLSZ. 1987-, 15.

296