Bárth János: Szentgyörgy megyéje Alcsíkban (Kecskemét, 2012)

györgyi oldal hasonlóképpen regisztrálta a kiadást: ,,A templomba egy cantionalet vévén, fizetett felére 84 dénárt ”.958

Az orgona közelében tartott énekeskönyveket és kántorkönyveket csak az 1973. évi templomi leltár sorolta fel. A korábbiak nem tértek ki rájuk. 1973-ban 6 kántorkönyvet vettek számba. A két „régi” 1870-ből és 1876-ból származott. A korábbiakat, az igazán „régieket” valószínűleg agyonhasználták, szétnyűtték. A kései leltárban már nem emlegették őket.959

A misekönyveket és a rituálékat számba vette az 1890. évi leltár. A XIX. század utolsó évtizedének elején volt a csíkszentgyörgyi templomban 1 „új” és 4 „ócska” Missale Romanum (Misekönyv), 2 Missale Defúnctorum (Temetési szertartáskönyv), 1 Manuale rituum (kézi szertartáskönyv), 1 „új szerzeményű” Rituale Colocense (Kalocsai szertartáskönyv), 1 evangéliumos könyv.960 A Rituale Strigoniense, vagyis az esztergomi szertartáskönyv helyett a Rituale Colocense, vagyis a kalocsai szertartáskönyv jelenléte és használata, Erdély más plébániáihoz hasonlóan,961 valószínűleg történelmi okokra, nevezetesen arra a tényre vezethető vissza, hogy az erdélyi püspök közel egy ezredéven át a kalocsai érsek sufragáneusa volt.

Bár az anyakönyveket, praktikus okokból, a XX. században a plébániaépületben tartották, nem idegenek a templomtól sem. Ezért nem a plébániánál, hanem itt a templom témájánál foglalkozom velük.

Az új anyakönyveket a megye készítette és vásárolta, legtöbbször a somlyai barátok könyvkötő műhelyéből. Az elszakadt, elnyűtt anyakönyvek javítása is a somlyai klastrombán történt.

1743-ban került számadáskönyvbe az alábbi kiadás: „A matricula be kötésiért a Compactornak”962 1791-ben javítani kellett a régi anyakönyv kötését, ami kiadással járt: „A régi matricula bé kötésének igazításáért a somlyai conventnek”'.963

Csíkszentgyörgy megyéje területén 1684-ben kezdődött az anyakönyvezés. Ez korai időpontnak számít a magyar nyelvterületen. Az első száz évben egy matrikulát használtak a Szentgyörgy megyéjében tevékenykedő papok. Háromfelé osztották. Az elkülönülő részekbe írták a keresztelteket, az esketteket és a temetetteket. 1787- től elkezdődött a háromféle anyakönyv lassan, fokozatosan megvalósított kötet szerinti elválasztása.

Az anyakönyv igazi megyei dokumentumnak mondható. A megye falvai: Szentgyörgy és Bánkfalva soha nem különültek el benne. A szentgyörgyiek és a bánkfalviak vegyesen, „érkezési sorrendben” szerepeltek mindhárom matrikulafajta lapjain.

Az 1890. évi leltár készítője felsorolta az akkor „réginek” számító csíkszentgyörgyi anyakönyveket. Ebből a hajdani leltárból idézem most a XX. század

958 M. 6. 276., 450.

959 M. 14. 1973.4.

960 M. 14. 1890. 5.

961 Vö.: BÁRTH János 2006/a. 173.

962 M. 6. 331. matricula = anyakönyv, compactor = könyvkötő.

563 M. 6. 380.

293