Bárth János: Szentgyörgy megyéje Alcsíkban (Kecskemét, 2012)
ben például a megyebírói számadások tanúsága szerint sokféle templomjavítási munka folyt.757 Szentgyörgy megyéje több alkalommal is fölöttébb sok pénzt, munkát fordított a torony, a sekrestye, az oldalhajó, illetve az oldalhajót megelőző eresz építésére. A torony A torony építésének két nagy korszaka volt a XVIII-XIX. században: az egyik 1741-1742, a másik 1860 tájékára tehető. Az írott források, különösen a megyebírói számadások fölöttébb szűkszavúak. Néha félreérthető fogalmazásúak. Általában szólnak a templomtorony építéséről. Azt sejtetik, mintha teljesen új tornyot állítottak volna a templom elé, holott valószínű, hogy csak a torony felső szintjeit rakták újra. Az építészettörténeti irodalom a csíkszentgyörgyi torony földszintjét, az alsó övpárkány alatti 2-3. emeletét, sőt talán a 3-4-5. emeletét is középkorinak, illetve XV- XVI. századinak tartja. Csak a felső övpárkány feletti részt, a barokkos harangházat és a toronysisakot sorolja a XVIII-XIX. század építészeti produktumai közé.758 759 A szentgyörgyi templom tehát minden valószínűség szerint toronnyal fogadta a XVIII. századot, bár az akkori torony alacsonyabb volt, mint amivel a XX. századba lépett az épület. 1728-ban a legelső fennmaradt megyebírói számadásban szerepel a következő, toronyra utaló kiadási tétel: „ Vett egy lakatot a toronyra. ”159 1739-ben Szentgyörgy megyéje újraöntette mindkét harangját. A témáról bővebben írok a harangok kérdéskörének tárgyalásakor. Itt csak azért emlitem meg a harangöntetést, mert valószínűleg összefügg vele az 1741-1742. évi toronyépítés. A két új harangnak bizonyára méltó helyet próbált teremteni a megye elöljárósága, úgy, hogy a középkori-koraújkori alacsony torony tetején harangházat építtetett. Az 1741. és az 1742. évi megyebírói számadások „szentgyörgyi részről” és „bánkfalvi részről” egyaránt tele vannak a toronyépítés kiadásaival. Többek között az efféle bejegyzések tanúsítják a toronnyal kapcsolatos nagyszabású hajdani építőmunkát: „A tornyot építő embereknek elő pénz” (1741), „Az torony csinálásra való csiga köteléért” (1741), „A torony szarvazatyára való fák vágatásakor’j 1741), „Torony csináló mester embereknek victualét vett”.(\lA\), „Az torony audiojára tégla vetőnek, cserépre, plére, ónra, vasra, deszkára, mészre, szalamiára, sendelj szegre, lécz szegre, sendelj csinálóknak, mester embereknek s kovácsnak fizetésébe és mester emberek intertentiojokra.”{\142), „A torony csinálóknak fizetésekbe ”(1842), „ Mészért a toronyra ”, „ vasért a toronyra "(1842).760 1741-ben, a megyebírói számadásban két kiadási tétel kapcsolódott a torony tetejére való kereszthez: „A torony tetején való keresztnek baldoggal való meg borítására vett ónot, szalamiat. ” „A torony tetejin való keresztnek fel tételekor a mester embernek áldomásba egy kupa bort. ” 1741-1742 után nyolc évtizeddel, 1820 táján újra gondot okozhatott a torony, illetve benne a harangok elhelyezése. 1820-ban a megye nagyszabású pénzgyűjtést 757 M. 6. 495. 758 GYÖNGYÖSSY János - KERNY Terézia - SARUDI SEBESTYÉN József 1995. 102-103. 759 M. 6. 444. 760 M. 6. 323., 326., 487., 488., 490., 491. 262
