Bárth János: Szentgyörgy megyéje Alcsíkban (Kecskemét, 2012)
VIII. A MEGYE, MINT ÉPÜLETFENNTARTÓ ÉS INTÉZMÉNY-MŰKÖDTETŐ A MEGYÉS TEMPLOM A megyés templom épülete A templomi építkezésekről általában Csíkszentgyörgy megyéjének lőréses védőfalakkal övezett gótikus szentélyű anyatemploma a nevezetes székely erődtemplomok sorába tartozik.755 Szentgyörgy és Bánkfalva között, a Fiság patakba törekvő Szentegyház pataka jobb partján, a két patak szögellettében, viszonylag emelkedett térszinten épült. Az Alcsíki-medence felől nézve úgy látja a szemlélődő, hogy karcsú fehér tornyával a hegyek lábához simulva, vagy inkább a hegyek képzeletbeli lábfején trónolva őrködik megyéjének 2 faluja és 8 tízese fölött. A pápai tizedjegyzékekben 1332-ben, 1333-ban és 1334-ben szerepelt Szent György alcsíki temploma és annak György nevű papja.756 Sajnos, a templom további középkori és koraújkori sorsa úgy zajlott, hogy nem tanúskodnak róla írott dokumentumok. A templomhoz tartozó megye 1642-től megyekönyvet vezetett. Orbán Balázs még látta e fontos kéziratot. A XX-XXI. század fordulóján azonban már nem gazdagítja a szentgyörgyi plébánia irattárát. A csíkszentgyörgyi és a csíkbánkfalvi faluközösség a feudalizmus korában a kollektív nemesség kiváltságát élvező székely autonómia részeseként élte életét. Egyik falunak sem volt olyan földesura, aki a kegyúri szerepet felvállalhatta volna. Következésképp, a kegyúri jogokat és feladatokat, székelyföldi szokás szerint a templomhoz tartozó két faluközösség, illetve a két kommunítást összefogó megye gyakorolta. Az 1728-tól vezetett megyebírói számadások fontos szereplője volt az anyatemplom. A megye sok kiadása kapcsolódott a hajdan szentegyháznak nevezett szakrális épülethez. Alább a megyebírói számadások, a megyejegyzőkönyvek és némely plébániai irat alapján megpróbálom bemutatni, hogy a XVIII-XIX. században mikor, milyen építkezések, átalakítások formálták a templom képét. A XVIII-XIX. században sokszor kényszerült arra Szentgyörgy megyéje, hogy templomának valamelyik részét átépítse, javítsa. A kisebb-nagyobb építkezések, tatarozások végigkísérték a templom újkori történetét. Voltak azonban olyan esztendők, amikor különösen sok építőmunka zajlott a templom körül. Ilyen építkezés időszaknak tekinthető az 1720-as évek vége, az 1740-es évek első fele, a XVIII- XIX. század fordulója, 1820 tájéka és a XIX. század második felének eleje. 1744755 GYÖNGYÖSSY János - KERNY Terézia - SARUDI SEBESTYÉN József 1995. 101-104., ORBÁN Balázs 1868-1873. II. 38-39, KEÖPECZI SEBESTYÉN József 1929. 396-397. 756 MON. VAT. HUNG. 2000. 112, 116, 132. 261
