Bárth János: Szentgyörgy megyéje Alcsíkban (Kecskemét, 2012)
VII. A KÖVETELŐ, A TÁMOGATOTT ÉS A TÁMOGATÓ MEGYE A KÖVETELŐ MEGYE Pénzbeszedés a megye tagjaitól A megyének többek között azért voltak jövedelemforrásai, például havasai, piaca, vásártartási joga, hogy a belőlük származó bevételekből fedezze a nagy „kegyúri” kiadások, például a templomjavítások, plébániarenoválások költségeit. Néha azonban pénzügyi szükséghelyzet keletkezett, amikor a megyének bármi módon pénzt kellett szereznie. Ilyen szorult helyzet akkor állt elő, ha: 1. túl kevés bevétel folyt be a megye kasszájába; 2. ha nem körültekintően, takarékosan gazdálkodott a megyebíró; 3. ha túl nagy kiadások terhelték a megye pénztárát. Előfordult, hogy valamely kiadást, például egy templommal kapcsolatos építkezést már évekkel előbb látni lehetett, és előre meg kellett oldani a szükséges pénz előteremtését. A pénzügyi szükséghelyzetekben a nélkülözhetetlen pénzt a megye legtöbbször úgy szerezte meg, hogy kivetette a megyét alkotó háztartásokra, majd a „megyebí- rák” aktív utánajárásával begyűjtötte azt. 1799. október 11-én a megye esküdteinek gyűlése szembesült azzal a ténnyel, hogy a plébánia épületét újra kell fedni. Az esküdtek a nagy munkát tavaszra tűzték ki, de szomorúan állapították meg, hogy a megye kasszája „a sok törvénykezések és egyéb elkerülhetetlen szükségek miatt” üres. Úgy döntöttek, hogy a megye tagjaitól gyűjtik össze a szükséges pénzt, mivel már kölcsönfelvételre sincs lehetőségük. Határozatuk a következőképpen hangzott: „Azt végeztük, hogy azon ház fedésére szükséges költségre bizonyos summa pénzt magunk között fel vessünk és a télen, nevezetesen farsang keddre mind fel szedjük, bé adjuk. ”675 676 Egy 1762. évi pénzbeszedési eset kapcsán került be a megyeszéke jegyzőkönyvébe az a fölöttébb logikus pénzkivetési elv, amely a szolgáltatott kepe mértékével hozta összefüggésbe a fizetendő összeget. 1762. október 8-án a megye elöljárói úgy döntöttek, hogy egy meg nem nevezett összeg előteremtése érdekében az egész köpésekre 6 dénárt, a fél köpésekre 3 dénárt, az oszporásokra egy és fél dénárt vetnek ki. A megye úgy rendelkezett, hogy a kivetett hozzájárulásokat „ Vice Megye Bíró Anyánkfiai Havas bírókkal együtt... szorgalmatoson fel szedni kötelességeknek tartsák. ”67i> Kepe arányában kivetett pénzbeli hozzájárulást sejthetünk a mögött a 43 forint 20 denáros bevétel mögött is, amelyet az 1748. évi számadásokban így magyarázott a szentgyörgyi megyebíró: „A ’ megye béli Bér adókra fel vetett pénz. ”677 1816. március 27-én a megye gyűlése megállapította, hogy a templom tornya, valamint a „templom körül lévő kerítés és bástyák” javítása elkerülhetetlen. A megye elöljárói a megyetagokat valamiféle helyi szemlélet által kreált társadalmi cso675 M. 2. 105. 676 M. 2. 53. 677 M. 6. 340. 237