Bárth János: Szentgyörgy megyéje Alcsíkban (Kecskemét, 2012)
házat megtölteti, le gerendáztassa, a pintzét, mivel lévén omladozva, kirakattas- ,, 615 sa . Szentgyörgy megyéje 1843. január 19-én a magyarországi, Zemplén vármegyei Bakó János „suszter maisternek” adta árendába a megye házának északi részét öt esztendőre évi 10 R. forint árendadíjért. A feltételek között szerepelt, hogy az áren- dáló „a nemes megye házát Gyűlés alkalmatossága alatt tűzzel melegen tartsa ”.615 616 1850-ben ,,Csík Szent Györgyön lakozó Szász Ferentz szabó mester” kérte a megyét, hogy adja neki árendába egy esztendőre „a nemes megye házának déli nagy házát s úgy az napkelet felőli oldal házát, nem különben a ’ keleti részen hozzá tartozandó két vetemény helyetskétis ”.617 1859. március 6-án kézdivásárhelyi, de Szentgyörgyön lakó Kovács Pál kocs- máros bérelte ki lakásnak a megye háza déli részét Szent György naptól a következő Szent György napig 10 forint árendadíjért és némi javításokért.618 Ugyanazon a napon „özvegy Szabó Moysesnő Antal Katalin asszony” kibérelte az épületegyüttes „kelet északi” részét valószínűleg kocsmatartás céljából.619 1862. június 24-én a megye gyűlése úgy döntött, hogy mivel a megye házának nincs sütő háza és sütő kemencéje, az épület konyhájába kell rakatni egy sütő kemencét. A házban lakó Ugrón Ferenc fogadós vállalta, hogy 6 forintért elkészíti a tüzelőberendezést.620 Valószínűleg 1862-ben született az a datálatlan határozata is a megyének, hogy „ a nemes megye háza mellett lévő megye jussát kerttel kerítsék bé, és azon jószágra a fő havas bíró építtessen egy oly istálót, hogy legyen a közepibe egy szekér szín, két felől pedig istállók, az eddigi úgy nevezett tömletzből legyen egy sütő ház”.621 A MEGYE FÖLDJE, A MEGYE GABONÁJA Néhány szavas számadáskönyvi adatok alapján valószínűsíthető, hogy a XVIII. század első felében Szentgyörgy megyéjének volt szántóföldje. A legbővebb információ 1737-ből maradt fenn a kis földdarabról, amikor éppen átadta azt a megye tetszés szerinti ideig a plébánosnak: „Lévén Szent György részéről a megyének egy küs földe, kit is ex concensu engedett a Nemes Megye Tisztelendő Plebanus Úrnak, ad tempus beneplacíti ad economizandum”.622 Hat évvel később, 1743-ban a bánkfalvi megyebíró emlegetett egy megye földé-nek nevezett birtokot, amelynek bérleti díjaként 3 forint folyt be a megye kasszájába.623 A XVIII. század közepétől a megye számadáskönyvében sem fordult elő utalás a megye, illetve a templom szántóföldjére. 1823-ban a megyebírói számadás bevezetőjében az akkori megyebíró a belső, mezei határbeli birtok hiányára utalva kijelent615 M. 3. A. 76v. 6,6 M. 3. B. 230. 617 M. 3. A. 110. 618 M. 3. B. 202. 619 M. 3. B.201V. 620 M. 3. A. 167. 621 M. 3. A. 162. 622 M. 6. 309. 623 M. 6. 493. 222
