Bárth János: Szentgyörgy megyéje Alcsíkban (Kecskemét, 2012)
a meg írt időkre, hogy a körülötte lévő ép erdőből az írt idő alatt puszta kaszáló helyet szorgalmatosságom által irtok, melynek telyesítésére esztendőnként 12, az az tizen két váltó R. forintokba lekötvén a nemes megye előtt magamot, ha használhatóvá nem tenném az el árendált helyet az írt idők alatt. El telvén pedig a fen írt idő, azonnal az el árendált helyről lemondok irtásával együtt, mely maradgyon a nemes megyének vissza, mint tulajdona ”.494 Szép gesztusként értékelhető a megye részéről, hogy 8 év múlva, 1845-ben újra Texe András kapta a kaszálót árendába 10 esztendőre évi 5 R. forint árendadíjért. így Texe Andrásnak alkalma nyílt, hogy kellőképpen élvezze erdőirtó tevékenysége eredményét. 1837-ben Szentgyörgy megyéje „Egettvészbe a bütű alatt egy fenyős szegletet” átadott árendába 10 évre „irtás végett” bánkfalvi gyalogkatona Bálint Ferencnek. A vállalkozó öt évig ingyen használhatta a területet, arra való tekintettel, hogy az irtás sok munkájába került. A másik öt esztendőben pedig évente 2 m. forint árendadíjat fizetett.495 1845. december 5-én a megye és bánkfalvi nemes lófő Botár György megyejegyző között egyezség született egy fenyőfákkal elborított kaszáló árendálásáról. A kaszáló az „Egettvész vagyis a Benéké alatt” feküdt, és „régi ős gyepű kert” határolta. Az árenda 10 évre szólt, évi 18 R. forint árendadíjért. A vállalkozó nótárius fogadta, hogy a terület fáit 10 év alatt ki orossa. Ha nem végzi el az irtást, 12 ezüst pengő forintot fizet a megyének.496 497 1846. május 5-én a megye 10 évre bérbe adta bánkfalvi gyalogkatona Szabó Istvánnak a Varga telek nevű kaszálót évi 6 R. forint árendadíjért. A kaszáló gazdája előírta, hogy az árendáló a szaporodó fákat, bokrokat szorgalmasan „ irtsa és takarít„„ ” 497 sa . Némileg rosszabb feltételekkel vett árendába a megyétől kaszálót irtási kötelezettséggel 1851-ben Bálint Ferenc és 1857-ben Gáli Ferenc, mivel mindketten csak 3 évig birtokolhatták a fenyő és egeres fáktól kiirtott szénafű helyet.498 Kaszáló árendálás nyerészkedéssel 1830. május 9-én szentgyörgyi lófő Mihályt! János és providus Túlit György összefogva kiárendálták a megyétől, föltehetőleg kaszálás céljából, Aklos havasának egy „részecskéjét”. A bérelt területet azonban nem maguk használták, hanem nyerészkedési vágyból továbbadták kászoniaknak, akik vonó marhájukkal nagy károkat okoztak.499 Két évtizeddel később, 1851-ben bánkfalvi Bállá Sándor és Bállá Bálint próbált a megye kaszálójával pénzt keresni. A két ügyeskedő gazda cselekedetét 1851. január 10-én tárgyalta a megye gyűlése. Addigra már híre járt, hogy Kászonban 494 M. 3. A. 58v. 495 M. 3. A. 60. 496 M. 3. A. 91v. 497 M. 3. A. 94v. 498 M. 3. A. 114v., 129-129V. 499 M. 3. A. 23v.-24-24v. 194
