Bárth János: Szentgyörgy megyéje Alcsíkban (Kecskemét, 2012)
nűsíthető, hogy a paripa ló megnevezés azokra a hátaslovakra vonatkozott, amelyeken a katonarendü lófő székelyek gyakorlatokra vonultak, vagy amelyeket a templom közelében állomásozó hivatásos katonák használtak.438 1805-ben a megye a lesődi pásztorok fogadásakor úgy rendelkezett, hogy a megválasztott pásztorok a paripa lovakat is fogadják be a havasi csordába, de az utánuk járó pásztorbér „ ...eránt egyesüllyenek...az katonákkal, vagyis páter- familiásokkal ”.43g Az 1840-es években valószínűleg a szarvasmarha csordától elkülönített havasi csordában jártak a paripa lovak. 1842-ben olyan panasz hangzott el a megye egyik gyűlésén, hogy a „paripa ménesek közé hír nélkül sok számú nem odaillő háti lovak és cikók legeltetnek”.440 1846. június 20-án a megye gyűlése megbüntette a paripa csorda pásztorát: „Latz Gergely a paripa csorda mellé szarvas marha csordátis gyűjtvén, ezen csordát a Nemes Megye vagyis Fő Fiavas Bíró Uram hajtassa bé, meg büntetvén Latz Gergelyt ezen cselekedetiért 441 A XIX. században Szentgyörgy megyéjének havasi csordájában bivalyok is legeltek. 1816 nyarán a lesődi pásztorszállás gondatlanul kezelt és éjszaka elszabadult taligája egy szentmártoni possessor bivalyának törte el a lábát.442 1842-ben, amikor a megye gyűlése meghatározta, hogy a lesődi csordát Szent György naptól Dömötör napig kell a havasban jártatni, külön elbánást jelölt ki a bivalyok és a lófíak számára: „ ide értvén, hogy a bivalokot és lófiakot Szent Mihály nap után két hétvei hajtsák haza, hír tétel mellett ”.443 1857-ben a lesődi csordába „szarvas marhákot, lófiakot és bialokot” gyűjtöttek a megfogadott pásztorok.444 A havasi csorda a kihajtástól Dömötör napig Lesődben legelt. A megye gondot fordított arra, hogy a lesődi közlegelő szélei a pásztorok által jól ismertek és köny- nyen számon tarthatók legyenek. Ezért a megye gyűlése időnként feladatul adta a főhavasbírónak, hogy „Lesődben a csorda járás ki csóváztasson”.445 Némely esztendőkben a megye elöljárói megengedték, hogy a havasi csorda lejöjjön Lesődből és más havasi területen legeljen. 1842. január 24-én a pásztorfogadáskor a megye gyűlése egész nyárra meghatározta a havasi csorda mozgását a legelők között: „Lesődből, amikor ki akarnak jönni a marhákkal, elsőben menjenek Aklos havassába, onnan Egettvészbe Szent Mihály nap után, a nemes Megye jussán járjanak, a falu részekre az az kaszáló tsugákra nem lesz szabad ki terjedniek, hogy ott a szénákot a marhák által el gázoltassák"44(l A következő esztendőben, 1843-ban már kevesebb mozgásteret engedett a megye a lesődi nyájnak és pásztorainak: „Lesődből Aklosba menyenek, ha Lesőd havassában nem élhetnének, Egettvészbe pedig semmi szín alatt ki jönni nem lészen szabad pásztor bérek el vesztése mellett”.447 438 439 440 441 442 443 444 445 446 447 Vö.: a paripa ló = hátasló jelentésével SZT. X. 507-508-509. M. 2. 117. M. 3. B. 233v. M. 3. A. 97. M. 3. B. 269v. M. 3. A. 69v. M. 3. A. 129. M. 3. A. 154. M. 3. A. 69v.-70. M. 3. A. 71. 180
