Bárth János: Szentgyörgy megyéje Alcsíkban (Kecskemét, 2012)

9.

a. 1855. augusztus 2.

b. Czikó János és Czikó Antal (szentgyörgyiek)

c. „Lajtorjás alján, Nyikuláj sorkával szemben ”

d. deszkával

10.

a. 1855. szeptember 23.

b. Bors István úr és Gáli István (szentgyörgyiek)

c. „ Csobányos vizére, Kend sorka alatt”

d. deszkával

11.

a. 1855. október 15.

b. Bors Gergely és Gyűjtő István részeseikkel

c. „Csobányos vizére, az Aparé sorka tövére”

d. deszkával

12.

a. 1855. november 17.

b. Gáli Lajos és Gáli Balázs részeseikkel (szentgyörgyiek)

c. „ Csobányos vizére, Jó ösvény sorka alá ”

d. deszkával

13.

a. 1855. november 21.

b. Botár György (bánkfalvi) részeseivel

c. „ Úz vízire, Aklos pusztáján felül”

d. deszkával

14.

a. 1855. november 23.

b. Tamás Antal, Tamás János, Nyíró Adám (szentgyörgyiek) részeseikkel

c. „ Csobányos vizére Aparé sorkán alól"

d. deszkával.390

A fenti adatsorból látható, hogy ayiírászalapítások nagy hulláma 1854-1855-re esett. 1820-tól 1854-ig a megye 5 fűrész-engedélyezési ügyet tárgyalt. Ezzel szemben 1854-ben kettő, 1855-ben pedig 7 új fűrész engedélyét írták be a megye protokollumába. A korábbi fűrészek az Úz vizén és az Úz mellékpatakian jöttek létre. Az 1854-1855-ben megszületett 9 fűrész közül 8 a nagyon távoli Csobányos patak tájékán keletkezett.

A 3. számú engedély tulajdonképpen a 2. számú vállalkozás újraengedélyezé- sét jelentette. Az igazi okokkal adósak a források, bár halvány utalások olvashatók a megye és a vállalkozók ellentéteire. 1827. január 5-én három fölöttébb befolyásos, módos bánkfalvi gazda: nemes Szabó József, Füstös Tamás lófő és Botár János lófő

3,0 A fíírészalapítási engedélyek előfordulási helye a szövegbeli számozás sorrendjében: 1. M. 3. B. 263.,

2. M. 3. A. 16v., 3. M. 3. A 38v.-39., 4. M. 3. A. 83v.-84., 5. M. 3. A. 98-98v., 6. M. 3. B. 213., 7. M.

3. B. 211., 8. M. 3. B. 211., 9. M. 3. B. 209., 10. M. 3. B. 208v„ 11. M. 3. B. 207., 12. M. 3. B. 206v„ 13.M. 3.B. 206., 14. M. 3. B. 205v.

165