Bárth János: Szentgyörgy megyéje Alcsíkban (Kecskemét, 2012)
Név Előfordulási év(ek) Előfordulási hely(ek) Tompos Péter 1729 M. 8. 122. Keresztes Péter 1733,1736 M. 6. 297. Tobi Ferenc 1746 M. 6. 332. Kovács Tamás 1747, 1749 M.6. 337., 340., M. 1. 91. Tompos Elek 1786 M. 8. 122/1786. Bálint András 1817, 1818, 1823, 1824, M. 3. A. 2v„ 3v„ 9„ 13., „nemes lófő” 1827, 1828, 1829 16v., 18., 18v. Illyés János „nemes vitézlő” 1830, 1831, 1834 M. 3. A. 23., 39., 47v. Tamás Ferenc 1835, újra: 1840 M. 3. A. 48v„ 76v. Tompos István 1836, 1837 M. 3. A. 58., 59v. Ambrus Dániel 1840 M. 3. A. 7Ív. Botár György 1843 M. 3. A. 80v. Márton István 1846 M. 3. A. 94v. Miklós János 1849, 1851 M. 3. A. 108., 116. Márton János 1856 M. 3. A. 122v. Bors István 1858 M. 3. A. 133v. Bállá Bálint 1861, 1862 M. 3. A. 150v„ 158v. A megye fiskusa A XVIII-XIX. századi erdélyi szóhasználatban a fiscus szónak legalább két jelentése volt. Jelentette egyrészt az államkincstárat, de jelentette azt a tisztségviselő személyt is, aki valamely közösség (faluközösség, megye, tizes) jogi képviseletét végezte. Az utóbbi jelentés, amely a procurator és a szószóló kifejezésekkel is ösz- szefugg, az utóbbi évek figyelemfelhívó adatközlései ellenére,229 még sok kutatást igényel. Szentgyörgy megyéjének is volt fiscusa, de tevékenységéről keveset árulnak el a történeti források. Legtöbbször csak emlegették a megye irataiban, mint a két falura kiterjedő közösség választott tisztségviselőjét. 1756-ban „Csík Szent Györgyi ecclesiának Fiscussa Bankfalvi Antal Balás" paráználkodókat vádolt a megyeszéke előtt.2 '1 1760-ban a procuratorsak is nevezett Csedő András fiscus eskütételét örökítette meg a megye protokolluma: „Ezen levata alatt esküttetett Csík Szent György Megyéje Fiscussának Csedő András úr eö kegyelme ”.231 232 1786-ban Bene Péter, 1803-ban Kasza Mátyás viselte a „megye fiscusa” cí229 BÁRTH János 2007. 153-154., BÁRTH János 2011. 279-280. 230 M. 2. 11. 231 M. 2. 35. 232 M. 8. 122/1786,337/1803. 119
