Bárth János: Szentgyörgy megyéje Alcsíkban (Kecskemét, 2012)
„Nemes Csík Szent György Megyéje teljes gyűlést tartván a Fejér István fő havas bíró elnöklete alatt, holis fel hozatott a fő megye bíró és két falus bíró urak által, hogy mind az Templom, Kápolnák jövedelmei nem kezeltetnek rendesen, valamint a közös erdeink pusztulni indul[ tak], hogy ezek jobb rendben tartassanak, el határozta közönségünk, hogy a fő havas bíró mellé választassanak bizottmányok, kik mindenről felelősséggel köteleztetnek, hogy a Nemes Megye javait védgyék... Bánkfalva résziről Tántzos Márton, Tamás Imre, Péter Ferentz és Madár Antal, Szent György résziről Tompos János, Márton János, Gall Joachim és Csedő Lajos választattak, ide értvén azt, hogy a két közönség bírái mindenkor be folynak a bizottmányok kö186 Zl . Egy 1865. évi márciusi bejegyzéssel véget ért Szentgyörgy megyéjének 1817- ben megkezdett jegyzőkönyve. 1864 eleje és 1865 márciusa között az 1864. január 15-én alakult bizottmány öt alkalommal ülésezett. Körülbelül úgy működött, mint korábban az esküdtek gyűlése. Az egyháztanács és az iskolaszék ülése 1869. október 9-én Nagy Lajos esperes plébános, kanonok „Csík Szent György és Bánkfalva egyesült megye" tagjai számára megyegyűlést szervezett. Ezen a gyűlésen a magyarországi iskolai törvények és Fogarasi Mihály erdélyi püspök körrendeleté értelmében a jelenlévők megválasztották az új módi „egyház- és iskolatanácsot”. Az új szerveződést a XX. század közepéig „egyháztanács és iskolaszék” néven emlegették. Az 1869 őszén megalakult egyháztanács és iskolaszék elnöke Nagy Lajos plébános lett. Világi elnökként Madár Antal úr és Székely Gyula úr kapott bizalmat. A jegyzői teendőket Veress Sándor káplán, világi részről pedig Tamás Lajos láthatta el. A választás során a tanács tagjai közé került: Szentgyörgy részéről: Bors István úr, Csedő Lajos, Fejár István, Csiszer József, Pál Dávid, Kánya György, Nyírő Ádám. Bánkfalva részéről: Gál György, Márton János, Benedek Péter, Keresztes Zsigmond, Darvas János, Bene Gábor (simószegi). Szentgyörgy részéről Fazakas Ferencz, Bánkfalva részéről Tekse Ignácz kapta meg az „összehívó tag” címet. Tiszteletbeli tagként tevékenykedett Baka Áron kántortanító, valamint Markaly István és Antal János altanító.186 187 Az egyháztanács és az iskolaszék üléseiről készített jegyzőkönyveket 1869 és 1927 között nagyméretű, keménytáblás protokollumkönyv-szerűen vezetett kötetbe írták. Az egyházi és az iskolaszéki témák vegyesen kerültek a kötetbe, miként az üléseken is vegyesen tárgyalták azokat. Az egyháztanácsi és iskolaszéki gyűlések a jegyzőkönyvek tanúsága szerint, rapszodikusan, néha sűrűbben, máskor ritkábban követték egymást. 1871 szeptembere és 1875 januárja között valószínűleg egyáltalán nem ült össze a kettős feladatkörű tanács, mivel tanácskozásának nem maradt nyoma a protokollumkönyvben.188 186 M. 3. A. 182. 187 M. 4. 1-4. 188 M. 4. 8-17. 101
