Kothencz Kelemen (szerk.): Sarjadó sorsok. A 8. Duna-Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia (Baja, 2011. július 14-15.) előadásai (Baja - Kecskemét, 2012)
Nagy Janka Teodóra: Jogi a mentalitásbeli sajátosságok a német nemzetiségek mindennapjaiban a Duna-Tisza közén
NAGY JANKA TEODÓRA JOGI ÉS MENTALITÁSBELI SAJÁTOSSÁGOK A NÉMET NEMZETISÉGIEK MINDENNAPJAIBAN A DUNA-TISZA KÖZÉN A Duna-Tisza köze jelenleg is német, horvát, szlovák és szerb nemzetiségek otthona. Mellettük számos néprajzi csoport, etnikai kisebbség (pl. jászok, kunok, bukovinai székelyek, cigányok, zsidók) él ezen a tájon. A nemzetiségek és néprajzi csoportok jogi és mentalitásbeli sajátosságainak áttekintéséhez - amelyek közül inkább a mentalitásbeli vizsgálatoknak van szélesebb irodalma1 - elsősorban az 1939-1948. évi jogi néphagyománygyűjtés forrásai alapján kívánunk adalékot nyújtani a német etnikumhoz kapcsolódóan. A jog néphagyománygyűjtés a hazai polgárosodás gazdasági, társadalmi, s ezen belül jogi folyamatához kötődően valósult meg a XX. század elején végzett igazságügyi kormányzati előkészítő munka előzményeire alapozva.1 2 A több mint egy évtizedig tartó kutatás során egyes források szerint 82, más források alapján 120 résztvevő 137/340 községre vonatkozó adatot gyűjtött, melyek publikálása 1939-től napjainkig folyamatosan zajlik.3 Mivel a jogi néphagyománygyűjtés alapvető célja a XIX. század második felétől Európában megfogalmazódó nemzeti jogalkotás megalapozása volt, nem elsősorban az etnikumok jogszokásaira fókuszált. A gyűjtött anyagnak csak 15%-a érintette a nemzetiségeket és a néprajzi csoportokat (a német, szlovák, román, szlovén, ruszin nemzetiségeket, valamint a cigányokat és a zsidókat), s ezeknek is csupán töredéke őrződött meg.4 A Duna-Tisza közén fekvő nagy néprajzi tájak közül, ha csak szórványosan is, de adatolható a Jászság (Jászfényszaru - Szitás László), a Nagykunság (Karcag - Biró Béla, Túrkeve - Olajos Sándor), a Kiskunság (Kiskunhalas - Papp László, Kerekegyháza - Kispál Ferenc, Ókécske -Bárány László, Kecskemét - Váry István, Jánoshalma - Csemez József) és a Kalocsai Sárköz (Kalocsa, Foktő, Úszód, Flomokmégy - Kurdi János, Öregcsertő - Belágyi József).5 A német nemzetiségű települések leírása során már a XVIII. század végétől megjelennek az ott lakók sajátos értékrendjével összefüggő mentalitásbeli jellemzések.6 Ezek 1 ANDRÁSFALVY Bertalan 1973., 1985.; - LE GOFF, Jacques 1976.; - SOLYMÁR Imre 2003. 2 Mattyasovszky Miklós az igazságügyi kormányzat támogatásával végzett gyűjtés eredményeit 1904-ben publikálta. Baross János az adott tárgykörben az Országos Magyar Gazdasági Egyesület megbízásából végzett, a születéskorlátozásra és az öröklési szokásokra vonatkozó kérdőíves kutatást 43 vármegye 3184 körjegyzőségének adataival (1901-1905), melyek eredményeit 1905-ben tette közzé. - BAROSS János 1905.; A kutatásokat értékeli: BOGNÁR Szabina 2002. 3 Bónis György és tanítványai jogi népszokásgyűjtése (Szegedi Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar) (Tápé, 1948. szeptember 1. - október 15.) Csizmadia Andor munkaközössége (Egri Jogakadémia Szociográfai Intézete) (1947—1949) (28 „barkó” község 1947., Pétervására 1948., Ivád 1949.) (Eredmények publikálása: TÓTH Zoltán György 1947., CSIZMADIA Andor: 1979., CSIZMADIA Andor 1983.) Az irodalmakról részletesen lásd alább! - NAGY Janka Teodóra 2009. 4 A gyűjtések egyfajta összesített listáját ismerhetjük Papp László jelentéséből. - PAPP László 1939-1943. 5 KŐHEGYI Mihály - NAGY Janka Teodóra 1998.; - NAGY Janka Teodóra 2005. 6 SOLYMÁR Imre 2003.101-103., 110-113.; - HUNFALVY Pál 1876.; - HUTTERER Miklós 1973. 35
