Kothencz Kelemen (szerk.): Sarjadó sorsok. A 8. Duna-Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia (Baja, 2011. július 14-15.) előadásai (Baja - Kecskemét, 2012)
Bánkiné Molnár Erzsébet: Házak és galibák. A cigányok beilleszkedése a Jászkunság társadalom- és településszerkezetébe
lyezését szorgalmazta. Az utasítás időszakában már a Jászkun kerület minden helységben éltek cigányok, házaikról az 1773-as összeírás ad némi információt. A Jászkun kerületbe költözött cigányok 1773-ban készült összeírása11 kevesebb adatot tartalmaz, mint az 1768-as, de az egyes háztartásokhoz tartozók neve mellé beírt megjegyzések fontos ismeretekkel szolgálnak a házak minőségéről és a megélhetés forrásairól. Megkülönböztetik a fennálló házat és a kunyhót, s mindegyiket külön-külön minősítik: lerombolandónak, javítandónak vagy alkalmasnak. A Nagykun kerületből minden helység összeírása megmaradt. A kerület legnépesebb településén, Karcagon 11 házban éltek cigányok, s a házaik közül egyet sem kellett lerombolni, de alkalmasnak nyilvánított sem akadt közöttük, mind renoválásra szoruló házikó volt. Itt éltek a legtöbben olyanok, akik nem a saját házukban, hanem mint subinquilinusok más házában laktak. Egyedülálló, férfikort elért cigányok ők, manualisták, azaz kézi munkából, napszámból éltek, de voltak közöttük kovácsok, koldusok és egy muzsikus is. Kunhegyesen hét házat jegyeztek fel, közülük három volt alkalmas. Kisújszálláson a tíz házból csupán Kábái György muzsikus háza kapott alkalmas minősítést, a többit renoválandónak ítélték az összeírok. Túrkevén négy házban éltek cigányok, közülük egyet sem kellett lerombolni, Kunszentmártonban öt házzal nem volt probléma, Babos Márton háza viszont tönkrement, ő zsellérségben lakott. Kunmadarason mindössze három cigányok lakta ház volt, ebből kettő javításra szorult, egy pedig tönkrement, helyette újat kellett volna építeni. A Kiskun kerület településeinek összeírása sajnos hiányos s a meglévő lapokra sem jegyezték fel, milyen minőségű házakban laktak az ottani cigány családok. A Jász kerület cigány lakosságáról bőségesebb adatokkal szolgál az összeírás, bár a házakra vonatkozó megjegyzések esetenként elmaradtak. A legtöbbet a Jászberényben összeírt cigányok lakhatási körülményeiről tudhatunk meg. Itt megkülönböztették a házat (domus) és a kunyhót (tugurium). Jászberényben a 26 cigánycsaládból öt lakott kunyhóban. A kunyhók közül lerombolni való volt kettő, javítani lehetett kettőt, közepes minőségűnek ítéltek egyet. A házak közül négyet írtak javításra szorulónak. Rácz István lakosi joggal bírta a házát, amely a magyar lakosok sorában állt. Jászkiséren hét házat jegyeztek fel, közülük négy a Lázok családé volt. Lázok István muzsikus háza tönkrement, ígérte, hogy másikat épít. Lázok György paraszti munkát végzett, háza rossz, de javítható, Lázok István kovács pedig rendbe hozta a házát, amint Lázok Mihály is. Utóbbi szintén kovácsmesterségből élt, a 18 éves fia is kovács volt. Két házról azt jegyzik meg, hogy tönkrement, de egyikük gazdája sem akar elmenni Jászberényből. A hetedik házban egy olyan kovács lakott, aki a mesterségét nem gyakorolta, a házát azonban tatarozta. Jákóhalmán öt házból háromban a Rácz vezetéknevűek laktak. A vizsgálók Rácz Márton muzsikus házát és Rácz Mihály mesterségből élőét alkalmasnak találták, Rácz Mátyás mesterségből élőét viszont javítani kellett. Két egyedülálló felnőtt férfi, mint subinquilinus helybeli parasztoknál szolgált. Népesebb cigány csoport élt Jászárokszálláson és Jászalsószentgyörgyön. Árokszálláson a 13 házból Kökény Mihályé és Kökény Mátyásé valójában tönkrement kunyhó volt, Kökény József özvegy muzsikus is tönkrement házban lakott, a negyedik Kökény, aki szintén a József keresztnevet viselte már * I 11 JNSZML JK iratai Capsa 9 Faso. 3. N2 10 Conscriptio Zingaroruin anno 1773. interventa In Districtu Jazygum et utriusque Cumaniae. 15 1 I
