Kothencz Kelemen (szerk.): Sarjadó sorsok. A 8. Duna-Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia (Baja, 2011. július 14-15.) előadásai (Baja - Kecskemét, 2012)
Zorn Antal: Újabb adatok és tények az észak-bácskai németek deportálásáról
ZORN ANTAL ÚJABB ADATOK ÉS TÉNYEK AZ ÉSZAK-BÁCSKAI NÉMETEK DEPORTÁLÁSÁRÓL „Az ember mindent kibír, ha nem hal bele." (Szászvári János) A német lakosság 1945 eleji deportálása, az ún. málenkij robot sokáig „tabu téma” volt. Az 1980-as évek közepétől kezdve azonban egyre többen foglalkoztak vele.1 Az évfordulós megemlékezések, visszaemlékezések nem nélkülözték a szubjektív elemeket, de a tudományos igénnyel készült történeti jellegű munkák sem támaszkodhattak mindig megbízható forrásokra. Ennek aztán az lett a következménye, hogy a szovjet és az érintett magyar - országos és helyi - hatóságok intézkedései sok megítélésbeli bizonytalanságot vetettek fel, a közreműködők pedig igyekeztek a felelősséget a másik félre - sőt a harmadikra, a győztes nagyhatalmakra - hárítani. Az eltelt 66 év, a résztvevők halála nehezíti a dolgok tisztázását, de az irattárak megnyitása és a politikai viszonyok már lehetővé teszik e kényes téma szakszerű feldolgozást is. Sok olyan kérdés van, amelyre választ keresünk, hogy tiszta képet kaphassunk. Nézzük azonban először a tényeket! Mi is az a málenkij roboti A második világháború utáni szovjetunióbeli kényszermunka szokásos magyarországi elnevezése. A kárpát-medencei szovjet fogolygyüjtő akció a megtorlás, az etnikai és politikai tisztogatás, valamint a kényszermunkásszerző akciók sorába illeszkedett. A „kis munka” valójában kemény fizikai munkát jelentett (romeltakarítás, építkezés, bányászat), melyre módszeresen válogattak össze férfiakat és nőket egyaránt, akik aztán akár öt évig is kényszermunkát végeztek valamelyik szovjet iparvidéken. A MÁLENKIJ ROBOT, MINT A JÓVÁTÉTEL RÉSZE A Sztálin vezette Állami Honvédelmi Bizottság 1944. december 16-án egyhangúan elfogadta a 7161. sz. számú határozatot a Bulgária, Magyarország, Románia, Csehszlovákia és Jugoszlávia területén élő munkaképes német lakosság Szovjetunióba internálásáról.1 2 1944/1945 folyamán, amikor magyar embereket hazánk akkori és korábbi területéről „málenkij robotra” hurcoltak, a hivatalos szovjet adatok szerint hétmillió ember életét áldozta az egész világot fenyegető „barna veszedelem” elleni harcra.3 A háború utáni lázas szovjet geopolitikai terjeszkedést kísérő propagandában a Kreml gyakran hangoztatta a szovjet népgazdaságot ért iszonyú kár tényszámait. A hitleri megszállás alatt a 1 ZIELBAUER György 1989., 1990.;-KORMOS Valéria-VÁRHELYI András 1990.; TILKOVSZKY Lóránt 1991.; - MERK Zsuzsa 1992.; - BALOGH Sándor 1996.; - VARGA Éva Mária 2008.; - MIKLÓS Károly 2003.; ZORN Antal 2010. 219-229. 2 VARGA Éva Mária 2008. 112. 3 Nyikita Hruscsov 1956-ban 20 millióra, Mihail Gorbacsov 1986-ban 30 millióra módosította a számot. 129
