Rosta Szabolcs szerk.: Kun-kép - A magyarországi kunok hagyatéka (Kiskunfélegyháza, 2009)
Rosta Szabolcs: Új eredmények a kunok Duna-Tisza közi szállásterületének kutatásában
KUN-KÉ P " A MAGYARO R SZÁG 1 KUNOK HAGYATÉKA birtokára nézve a kalocsai káptalan jelent a megtörtént határjárásról. Az oklevél számos környező települést és földrajzi nevet tartalmaz. 47 Ezek mellett az 1354., 1368., 1429., 1435., 1486. években is történik említése Ágasegyházának. 48 A kunok által alapított, de ekkorra talán már elmagyarosodott Ágasegyháza történetében jelentéktelen epizód lehetett az a pillanat, mikor 1504-ben Agasegyházi Gergely fiai. Pál és Mihály magtalan halála után, Ulászló király Haraszti Ferencnek adományozza a Fejér megyei Solt-székben fekvő falut. Agasegyháza így már urai révén sem kötődik egykori gyökereihez. 4'' Az 1509. évben kelt az a másik jelentős forrás, mely teljesen más jellegű indíttatása ellenére is jelentős adatokkal szolgál számunkra. Ebben Haraszti Ferenc panaszára tesznek jelentést Perényi Imre nádornak. A vád szerint ágasegyházi jobbágyok a falu határában, Nakwagoham határrészen kaszálni akartak. A Halas székhez tartozó kunok tisztje és emberei Bódogfalvárói kun kapitány a Solt-széki Bócsaszállásáról, a Kecskemét-széki Köncsögszállásáról, a Halas-széki Orgovánról az ágasegyházi jobbágyokat kegyetlenül megverték, majd Orgovánra hurcolták. 5 0 Ágasegyháza történeti földrajzát tekintve a történeti források közül legjelentősebb az 1359. évi határjárás és az 1509. évi hatalmaskodás tárgyában kiadott oklevél. Mindkettő elsőrangú topográfiai adatokkal lát el bennünket. Az 1509. évi hatalmaskodással kapcsolatban kiemelik, hogy Agasegyháza és Bócsaszállása Soltszékbe, Orgován Halas-székbe, Köncsögszállása pedig Kecskemét-szék szervezetébe tartozik. A székek határának találkozása tehát Ágasegyháza környékén volt, az ágasegyházi jobbágyok számára balul elsült verekedés is a határhasználat ügye miatt robbanhatott ki. Ez azért is valószínű, mivel a kérdéses NakM'agoham ma is könnyen beazonosítható helyszín. Ágasegyháza középkori falutól délre alig 3 kilométerre, a mai térképeken is szerepel a Nyakvágó Halom, mely a mai Ágasegyháza, 4 7 GYÁRFÁS 111,498. 4 8 GYÁRFÁS III, 492., 503., 593.; BÁRTFAI-SZABÓ 1938, 204., 291. 4 9 GYÁRFÁS III, 719. 5 0 GYÁRFÁS III, 727. Köncsög és Orgovány határpontja is. Gyárfás István „Nyakvágóhám" magyarázata helyett adja magát, hogy a Nyakvágó Halom a kérdéses helyszín. A domb környékén ma is nagy kiterjedésű vízállásos legelők, kaszálók vannak. A határok meghatározásához és az oklevelekben szereplő topográfiai pontok beazonosításához elengedhetetlen volt, hogy a középkori települések helyét pontosan ismerjük. Bócsaszállása, Orgován(szállása) és Agasegyháza már beazonosított középkori települések. Köncsögszállása, H. Tóth Elvira helyszínelése ellenére, teljes bizonyossággal csak a mai Köncsögpusztán belül lokalizálható. 5 1 Bizonyosak lehetünk benne, hogy 1509-ben — akárcsak ma is — a települések és a székek találkozási pontja a Nyakvágó Halom volt. Az ágasegyházi jobbágyok ezen a kérdéses területen kaszáltak, amit a kunok szénalopásnak címeztek, melyet aztán közös erővel sikeresen megtoroltak. Az 1359. évi határjárás még több adattal lát el bennünket. A beazonosítható pontok alapján a bejárás észak-északnyugatról indult, majd az óra járásával megegyező irányban írta körbe Ágasegyháza birtok határait. Északkeletre helyezkedik el Siklósi Gyula Kerekegyháza környéki azonosítása alapján Kerekegyháza-Kunpuszta Drozdik tanya lelőhelyen a középkori Hercegegyház. Ennek közelében van a kerekegyházi határ, keletre halad és a határt jelentené a kerekegyháza-majossaszállási, az I. katonai felmérésen is nyomon követhető észak-dél irányú, rekonstruálható középkori út. A Feketehalom és Kolpakorhana földrajzi tereppontok, melyek a felsorolás szerint délkelet-dél irányban kell elhelyezkedjenek, jelenleg ma nem beazonosíthatóak. Ennek ellenére elképzelhető, hogy az 1509-ben „Nyakvágóhalom" néven hívott biztos határpont — mely nincs említve 1359-ben — a 14. század közepén még Feketehalom vagy inkább Kolpakorhana halom néven volt ismert. A felmerülő határviták után nem volna meglepő, hogy valamikor 1509 előtt, egy annál szerencsétlenebb kimenetelű vita eredménye folytán ragad a halomra a beszédes „Nyakvágó" név. A JakabszállásKöncsög-Orgovány határterület még a 19. század5 1 H. TÓTH 1968. 186
