Rosta Szabolcs szerk.: Kun-kép - A magyarországi kunok hagyatéka (Kiskunfélegyháza, 2009)

Selmeczi László: A karcag-orgondaszentmiklósi kun szállástemető régészeti kutatásának néhány tanulsága

„KUN­KE P" A MAGYARORS ZA GI KUNOK HAGYATÉKA karjait a törzse mellett kinyújtották, még a pogány rítust követte. A vele eltemetett tárgyak, a még a 13. században készült Agnus Dei vésetű pecsét­gyűrű, s az Anjou-kori tárgyak: két vörösrézből készült pántgyűrű, melynek oldalára gótikus minusculával 'i' betűsort véstek, melyet a názáreti Jézus nevének rövidítéseként foghatunk fel, az I RIRI feliratú díszlemez (ismételt rövidítése a Jeszousz rex feliratnak) és a pártaöv. Az eltemetett tárgyak feliratai és jelképei már keresztény szelle­miséget sugalltak. 4 1 A pártaöv sírba helyezésének kérdése egy sajátos magyarországi szellemi folyamatot tükröz, amely­ben egy pogány szokást igyekezett az egyház christianizálni. kereszténnyé átlényegíteni. A férfi­ak pártaöve a rendelkezésünkre álló adatok szerint a középkorban a díszes fegyveröv (baltheus, cingulum militare) volt, 4 2 amelynek jelentőségét a lovagi fegyverzet és harcmodor elterjedésének kezdetei a 13. században, majd általánossá válása az Anjou-korban természetes módon megnövelte. A hagyomány szerint 15 éves korában fiát. Má­tyást Hunyadi János maga ütötte lovaggá Lackfi András százéves kardjával. 4, A díszes fegyveröv az Árpád-korban honfoglalás kori keleti örökség, mint ahogyan egész Európában az. 4 4 Azonban feltehetően elsősorban a keresztény­ség felvételének a hatására az elhunytnak a társa­dalomban betöltött szerepét a túlvilág számára nem oly módon jelezték, hogy a halottal evilági rangját reprezentáló tárgyakat, pl. díszes fegyver­övet és fegyverzetet helyeztek a sírba. Ezt, mint pogány szokást, tiltotta az egyház. Még az uralko­dók számára is a temetésre aranyozott bronzból, ­ezüstből készítették el uralkodói jelvényeiket. 4 > A Kárpát-medencében a temetkezésekben veretes övek a 13. század második felétől a kun előkelők­nek a köznéptől elkülönülő sírjaiban és a szállás­temetők korai, 13. századi rétegében találhatók újra. 4" Ezek az európai műhelyekben készült, fegyverzettel is felszerelt díszes övek éppen a kun 4 1 Vö. SELMECZI 2006, 253-274. 4 2 Régi Magyar Glosszárium 1984. 557-8. 4 3 KURCZ 1988, 135-136. 4 4 LOVAG 1975, 396.; HÉJJNÉ DÉTÁRI 1976, 8. 4 5 FEUERNÉ TÓTH 1964, 119. 4 6 PÁLÓCZI HORVÁTH 1969a, 107-34.; 1969b, 115­121.; 1972. 177-204.; 1989, 95-148.; 1994, 105-123. előkelők által még gyakorolt pogány temetkezési szokások miatt kerülhettek a földbe. Azonban, mint köztudott, nemcsak a férfiaknak, hanem a nőknek is voltak pártaöveik. Néhány adattal rendelkezünk arra vonatkozóan, hogy jegy­ajándékul és/vagy menyegzőkor a vőlegénynek illett a menyasszonyt egy pártaövvel megajándé­kozni. A Magyar Nyelvtörténeti Szótár is említi a „Menyasszonynak ajándékoztatott tzifrás ő"-vet. 47 Az a „Gürtel", amelyet egy kassai polgár, Weysser János felesége, Margareta asszony 1472-ben kelt végrendeletében jótékony célra adományozott a Szent Erzsébet templomnak, szintén a jegyajándé­kul kapott pártaöv lehetett. 4^ 1562-ben Melczer András, kassai főbíró leányának kiházasításakor a vőlegény egy régimódi pártaövet vett menyasszo­nyának. 4" Ugyanebben az évben, Sopronban Simonffy András úgy végrendeletében eredetileg mátkájának szánt pártaövét testvérére. Borbálára hagyta. 0 1600-ban Kassán Ötvös Ambrusné vég­rendeletében egy aranyos és gyöngyös majcú pár­taövről is rendelkezett, amelyet férjétől kapott jegyajándékul,' 1 s mellettük még több 17. századi példát is sorolhatnánk/ 2 A berögződött keltezésünk szerint a 14. századtól Magyarországon a templom körüli temetők sírjai­ban viszonylag nagy számban találunk pártaöve­ket. Szabó Kálmán az általa megásott kun telepü­léseken ezeket az öveket majdnem mindig fiatal lányok sírjaiban találta meg. 5' Csengele középkori templomának temetőjében Horváth Ferenc három pártaövet tárt fel (11-12, 31, 33. sír). A 11-12. sírban egy gyerekkel eltemetett „felnőtt nő?" visel­te a csontos övet, a 31. sírban „fiatal egyén", míg a 33. sírban „serdülőkorú egyén" melléklete volt a veretekkel díszített pártaöv. M A kiskunfélegyháza­templomhalmi temető 167 feltárt sírja közül 9 4 7 MAGYAR NYELVTÖRTÉNETI SZÓTÁR 1891, II. 1207. 4 8 MIHALIK 1899, 14. ""KEMÉNY 1918-1919, 113-4. 5 0 HÁZI 1928, Lad. XXXII. et 66. fasc. 1. nr. 8. 5 1 MIHALIK 1899,27. 5 2 RADVÁNSZKY 1896, II. 164.; III. 22.; HORVÁTH 1996, 14-5. 5 3 SZABÓ 1938, 61-2., 64-6. 5 4 HORVÁTH 1976-77., 103-104., 106., 109-110. III­V. t. 22

Next

/
Oldalképek
Tartalom