Rosta Szabolcs szerk.: Kun-kép - A magyarországi kunok hagyatéka (Kiskunfélegyháza, 2009)
Hatházi Gábor: A déli Kiskunság 14-15. századi kincsleletei és azok lehetséges kun vonatkozásai
„KUN-KÉP" A MAGYARORSZÁGI KUNOK HAGYATÉKA lációt utánzó kelebiai poncolt veret (15. kép 1.) hasonló feltételességgel vonható e körbe, mindenesetre hasonló darab ismert az ernesztházi leletből. (15. kép 2.) 4 9 Külön is szót kell ejtenünk a kelebiai kincs fán ülő galambokkal díszített boglár-párjáról, pontosabban annak fennmaradt fél tagjáról. (15. kép 4.) 5" Az ennek hátlapjára forrasztott akasztóhurok (15. kép 5.) olyan kapcsolószerkezet része, mely a fehértói kincs több, 14. századi gótikus lemez-párokból összeállított boglárján és egy kelebiai csüngőn is feltűnik (19. kép 1-3., 6.), 5 1 de díszítőmotívumaiban határozottan eltér azoktól. Mint ilyen, a tárgytípus egy eredetibb, korábbi (bizánci jellegű?) rétegét képviseli valószínűleg. (15. kép 3.) 5 2 E 13-14. századi boglár-párok Kárpát-medencei szóródásának jelenlegi képe arra vall, hogy azok csupán meghatározott körben, mégpedig jászok és kunok által lakott vidékek temetőiben, vagy azok kisugárzási övezetében tűnnek fel. (16. kép) x' Az ékszertípus gyökerei két irányba látszanak vezetni: a viseleti mód steppei vonásokat sejtet, ugyanakkor a tárgyforma gyökerei megint csak a bizánci kultúrkör irányába mutatnak. A 14. században leggyakoribb hólyagsoros példányok előképei a 13. századi orosz miseruhák csüngődíszeiben ismerhetők fel. (Devicja goragoridisce. Pierpont Morgan-gyűjtemény, 17. kép 4-5.) Hasonlóan figyelemre méltó a kapcsolószerkezet rokonsága is az ortodox görög miseruhák övkapcsaival. (pl. thesszáliai Meteorák Methamorphosis-kolostorának kincstára, 17. kép 2-3.) Más típusú 13. századi szerkezeti előképekre — ugyancsak bizánci hatások alatt álló Al-Duna-vidéki, bolgár és macedón területeken — részben övkap4 9 HATHÁZI 2005, 111. további irodalommal és 105106. kép, 5. tábla 3. 5 0 HATHAZ1 2005, 111-112. további irodalommal és 107. kép, 8. tábla 1. 5 1 A fehértói boglárokról: HATHÁZI 2005, 82-87. és 71-72., 74. kép, a kelebiai csüngőről: HATHÁZI ^ 2005, 115-116. és 115. kép, 2. tábla 1. 5 2 Hasonló motívumokat hordoz a Monomachos-korona és köre (pl. a „Londoni-táncosnő") díszlemezeinek keretezése éppen úgy, mint a nemes anyagú-szövésű bizánci kelmék. Bővebben: HATHÁZI 2005, 111112., és 177 j. 5 3 A bizánci eredetű boglár-párok és csüngők kérdésköréről átfogóan, további bőséges irodalommal: HATHÁZI 1988, 106-119.; 2000, 261-266.; 2004, 135-151.; 2005, 82-87., 111-112. csok és veretek formájában, részben láncoscsüngős fejékszerek csüngő-tagjaként, illetve kapcsolóelemeként bukkanunk rá. 4 E jász-kun boglárok legközelebbi rokonai — igen hasonló képet mutatva a ráhúzott lemezgömbös fülbevalók divatjával — az ugyancsak bizánci eredetű tárgyakból (liturgikus miseruhák övkapcsaiból, csüngős— medalionkapcsos láncokból, korongfibulákból, ereklyetartó dobozkákból) átalakított késő-avar boglár-párok. (18. kép 1-3.) A tárgytípus rombusz alakú változatai — szórványosan — feltűnnek a 9— 10. századi orosz fejedelemségek steppei peremvidékén (Cernigov, Gulbisce), és a honfoglaló magyarok leletanyagában is (Kömpöc), de az Árpádkor folyamán eltűnnek a divatból. (18. kép 4.) Kárpát-medencei újra feltűnésük már a 13-14. századi jász és kun emlékanyaghoz kötődik. (16. kép, 17. kép 1. ) E tárgyi kapcsolatok természetesen semmiféle avar - magyar - jász/kun kontinuitást sem vetnek fel. A közös vonások ugyanakkor nyilvánvalóak: a főbb vonalaiban rokon steppei alapműveltség, melyet több évszázados különbséggel ugyanaz a bizánci „magas kultúra" érintett meg. A boglárok azonos módú használatát, átalakítását, a pusztai életmódhoz funkcionálisan igazodó, s ezért lényegi elemeiben alig változó viselet másképp talán nem is engedhette meg. (17. kép 6) 5 5 Igen fontos hangsúlyozni, hogy a bodoglári, kelebiai és fehértói, kincsek e „bizáncias" és részben talán „steppei jellegű" ékességekből álló, korai horizontja — különösen az ország belső, a balkáni területek határzónájától távolabb eső területén — mennyire elüt a 13. század második fele-14. század eleje közé tehető „magyar" kincsleletek anya5 4 A bizánci stílusú előképek tekintetében jelentős, a korábbi felvetéseket megerősítő 12-14. századi párhuzamokkal szolgál Moldva, Bulgária, Macedonia területeiről: DUM1TRIU 2001, 69-70.. 74-75. Boglárpár típusú övkapcsok: Retevoieçti, Drobeta-Turnu Severin, Várnai Nemzeti Múzeum ismeretlen lelőhelyű darabja, Seuthopolis (DUMITRIU 2001, 69-70., 123., 134., Taf. 48/5-6., Taf. 23/9-10.), diadémok alkatrészei: Covei, Ölteni /a brassai kincséhez hasonló lánc-ékszer is kíséri/, Gogoçu (DUMITRIU 2001, 6970., 117-118., 124., 130-131., Taf. 26/3., Taf. 33/1., Taf. 41/6-7.), övveretek: Gogoçu, Vatovo. Markova Varos (DUMITRIU 2001, 74-75., 124., Taf. 34/2.) 5 5 Ld. 50-5l.j 78
