Rosta Szabolcs szerk.: Kun-kép - A magyarországi kunok hagyatéka (Kiskunfélegyháza, 2009)

Fodor István: A sírszobrok szerepe a kunok halottas szokásaiban

„KUN-KÉP" A MAGYARORSZÁGI KUNOK HAGYATÉKA nyoma is. így például az egyik kun kőszobor töre­dékén fehér festés nyomát figyelték meg. 1 2 Az Orenburg környéki kazahoknál a halott képmása­ként szolgáló lándzsa hegyére kendőt tűztek, ha fiatal volt az elhunyt, akkor vöröset, ha középkorú volt — feketét, ha öreg — fehéret.'' Fentebb azt is láttuk, hogy a szobrok mellett textilmaradványokat is leltek. Ez talán arra enged következtetni, hogy a szobrokra néha ráadták az elhunyt ruháját, mint a tul esetében. A hasonlóságokhoz sorolhatjuk, hogy mind a tult, mind a szobrokat egy idő elteltével összetörték, elégették, elásták. Igaz, a szobrok esetében ez nem lehetett általános. Ám azt is figye­lembe kell vennünk, hogy a lándzsát sem semmisí­tették meg minden esetben, hanem az elhunyt sírhalmára tűzték, ahol még hosszú ideig hirdette a halott emlékét.' 4 Minden okunk megvan annak feltételezésére, hogy a kunok is az utolsó halotti emlékünnepet követően búcsúztak el végleg a halott árnyékleikétől, s ekkor ásták el, vagy törték 3 2GURKIN 1998,36. 3 3 FODOR 2009, 46. 3 4 FODOR 2009, 46. össze a szobrokat. De bizonyára nem mindegyiket. Sokat meghagyhattak közülük, talán csak elvitték távolabbra az áldozóhelytől. E ponton azonban már csak találgatásokba bocsátkozhatunk. A halotti bábúk és emlékünnepek nem csak a steppei népek hitvilágában töltöttek be fontos szerepet, mint ahogyan a kettős lélekhit sem csu­pán az ő sajátjuk volt. Mint láttuk, e hiedelem erősen él még ma is több észak-eurázsiai nép kö­rében. Különösen jeles szerepük van e halotti bá­búknak - képmásoknak legközelebbi nyelvrokona­ink, az obi-ugorok hiedelmeiben. A bábúkat egy idő eltelte után ott is elraktározzák, vagy eseten­ként eltemetik. Ma már ennek is számos régészeti példáját ismerjük. 3 5 Azt láthatjuk tehát, hogy a hasonló, vagy azonos lélekhit kontinensnyi terüle­teken hasonló halottas szokásokat alakított ki, egymástól távol élő, eltérő kultúrájú és nyelvű népeknél. 3 5 VÖ. FODOR 2008. Irodalom DASKEVICS-TRYJARSKI 1982 flawKeBHH. A. P.-L TpnapcKHií, 3. : KaMeHHbie 6a6bi npHMepHOMopcKHx CTeneíí. (KonneKmia H3 AcKamm-HoBa.) Wroclaw - Warszawa - Krakow - Gdansk - Lódz. DIENES 1978 Dienes István: A honfoglaló magyarok lélekhiedelmei. In: Régészeti barangolások Magyarországion. Szerk. Szombathy Viktor. Budapest. 170-233. DIENES 1978a Dienes István: A honfoglaló magyarok lélekhiedelmeinek régészeti bizonyságai. In: Előtanulmányok a Magyarság Néprajzához, 3. Szerk. Hoppál Mihály - Istvánovits Márton. Budapest. 28-39. Oe^OPOB-/I,ABBWOB, V. A. : KOHCBHHKH BOCTOHHOH Eßponbi no/i BJiaCTbK) 30JI0T00pflbIHCKHX XaHOB. (ApxeOJlOrHMeCKHe naMHTHHKH.) MocKBa. Fjodorov-Davidov, G. A.: Az Aranyhorda földjén. Budapest. Fodor István: A sírszobrok kérdéséhez. — Sculptures funéraires. FolArch 21. 113-126. FODOR 1984 Fodor István: Jerney János a dél-oroszországi kun sírszobrokról. In: Múzeumi kutatások Csongrád megyében 1984. Szerk. Juhász Antal. Szeged. 31-48. Újraközlése: Jászkunság 32 (1986):2. 32-41. FJODOROV-DAVIDOV 1966 FJODOROV-DAVIDOV 1983 FODOR 1970 54

Next

/
Oldalképek
Tartalom