Rosta Szabolcs szerk.: Kun-kép - A magyarországi kunok hagyatéka (Kiskunfélegyháza, 2009)
Kovács Szilvia: A kunok és az 109l-es lebunioni csata
KOVÁCS SZILVIA: A KUNOK ÉS AZ 1091-ES LEBUNIONI CSATA kon Uzas," 1 majd nyugatabbra a Humbertopoulos vezette egység. 5 2 Vagyis a császár a leírás alapján igyekezett a legjobb emberei vezette egységekkel határolni a megbízhatatlannak tartott kunokat. A császári és kun erők feltehetően számban felülmúlták a besenyőket."' A császári sereg — soraiban a kunokkal — félkörbe zárta a szekereik fedezékében harcoló besenyőket, így törték meg az utóbbiak harcvonalát. A császár hadvezéri képességére utal a csata leírásának két érdekes momentuma. Alexios a csata hevében észrevette, hogy a besenyők vezéreinek egyike — aki tartva a harc kimenetelétől, és életét igyekezett menteni — a kunokhoz közelített. Anna Komnéna szerint abban reménykedhetett, hogy a kunok „akikkel egy nyelvet beszéltek" közvetítenek majd az uralkodónak. A császár attól félt, több más besenyő is követi példáját, és meggyőzik a kunokat, hogy álljanak át az ő oldalukra, ezért magához vitette a császári zászlót, és azzal a kunok elé lovagolt, hogy megakadályozza a két nomád nép közötti közeledést. A másik jó hadvezérre utaló mozzanat, hogy a hajnaltól délutánig tartó csata közben figyelt a katonáira, és dél körül elrendelte a helyi lakosságnak, hogy vigyenek ivóvizet a harcosoknak. 5 4 A besenyők "' Mint a neve is utal rá, feltehetően úz származású volt Alexios ezen hadvezére, aki szintén több alkalommal szerepel az Alexiasban. GYÓNI 1942, 66-67.; BYZTURC. II. 228. 5 2 SEWTER 1982, 257.; RE1NSCH 1998, 278. Konstantinos Humbertopoulos 'Humbert fia' normann eredetű zsoldosa a császárnak. REINSCH 1996, 79. ' Sem a császári hadsereg, sem pedig a besenyők létszámát nem ismerjük. A császár vezette seregben harcoló katonákról számszerűen mindössze annyit közöl Anna Komnéné, hogy Alexios ötszáz frank harcost hívott Nikomédiából, valamint a csata előtti napon ötezer hegyi harcos érkezett a táborába. SEWTER 1982, 256.: REINSCH 1996, 277. A kunokkal kapcsolatban Anna Komnéné negyvenezer főről beszél, de ez — akárcsak több más számadata is — túlzó. A kunokkal kapcsolatban feltűnően gyakran szerepel a 40 ezres létszám, így a Grúz Királyság területére vonult kunok is 40 ezren voltak, akárcsak Kötöny kunjai. Egyes kutatók ilyen forrásos adatok alapján megpróbálták rekonstruálni a kun lörzsek átlagos lélekszámát, ill. az egész kun népcsoportét. PLETNEVA 1990, 114-115. Azonban a 40 ezer, akárcsak a 20 vagy a 80 ezer fős seregek antik sztereotípiák, amelyeket a középkori szerzők előszeretettel alkalmaztak. GOFFART 1980,213-214. 5 4 SEWTER 1982,257-258.; REINSCH 1996.278-279. nemcsak vereséget szenvedtek, de a bizánciak a csatát követő éjszaka a besenyő foglyaik, köztük nők és gyermekek tömegeit mészárolták le. Természetesen Anna állítása ellenére — aki szerint „csak egy nap és a skythák nem látták többé a májust" — nem semmisítették meg a besenyőket."" Lényeges a továbbiakban, hogy Anna leírása alapján arra következtethetünk, hogy a csatában résztvevő kunok nem álltak egységes vezetés alatt. Az április 29-i véres csata utáni éjszaka — mikor a bizánciak kíméletlenül lemészárolták besenyő foglyaikat — a kunok egy része attól tartva, hogy szövetségeseik ellenük fordulnak, elmenekült. 56 Egyébként nem volt teljes mértékig ésszerűtlen a kunok félelme, ui. nagyon is lehetséges, hogy a bizánciak tartottak tőlük egyrészt katonai erejük, másrészt pedig a Lebunionnál tanúsított bizonytalan és ingatag magatartásuk miatt, és a csata után valóban ideális volt a helyzet arra, hogy a nemrégiben megjelenő kun veszéllyel gyorsan leszámoljanak." 7 A császár értesülve arról, hogy a kunok egy része elvonult, utánuk küldte az egyezségüknek megfelelően a zsákmány rájuk eső részét, azzal a paranccsal, hogy még a Dunától délre érjék utol őket, és adják át nekik a részüket. A kunok egy másik része azonban a császárral maradt, és részt vett a csata utáni győzelmi lakomán. Majd a lakomát követő napon Alexios megajándékozta és elbocsátotta őket. A forrás alapján a császárral maradt kunok, legkevesebb három nappal később követik a csata után elmenekült társaikat. Ugyanis a besenyők lemészárlását követően a császár hajnalban elhagyta a tábort, és Kala Dendránál értesült arról, hogy a kunok egy része elmenekült. A vele maradt kunok a nap hátralevő részében részt vettek a győzelmi lakomán, majd miután kialudták a „bor hatását" a következő napon engedte el őket. Mivel attól 5 5 SEWTER 1982, 258.; REINSCH 1996, 280. Zonarastól tudjuk, hogy a mai görög és macedón határvidéken levő Moglénában telepítették le az életben maradt besenyőket. ZONARAS 303-304. Majd később, az első keresztes hadjárat alkalmával a Bizánci Birodalmon átvonuló keresztesek panaszkodtak Alexios besenyő harcosaira, akiknek az volt a feladatuk, hogy kövessék a keresztes hadakat és akadályozzák meg őket a terület fosztogatásában. HIST. FRANC. 18-19. 5 6 SEWTER 1982, 260.; REINSCH 1996,281. "DIACONU 1978,40. 279
