Rosta Szabolcs szerk.: Kun-kép - A magyarországi kunok hagyatéka (Kiskunfélegyháza, 2009)
Hakan Aydemir: Nyelvészeti megjegyzések a kun miatyánk Vincze-féle változatához
KUN-KÉ P" A MAGYAR O R SZÁG1 KUNOK HAGYATÉKA állíthatjuk, hogy Orczy nem Clodius török nyelvtanát, hanem a Brown és Keblewhite-féle miatyánk gyűjteményt használta és abból másolta le az általunk Vincze-félének ismert imát. Mielőtt azonban a Brown és Keblewhite-féle oszmán-török miatyánkot a Vincze-féle miatyánkkal összehasonlítanánk, előtte nem érdéktelen sematikusan felmutatni az eddigi másolások sorrendjét. Érdemes megjegyezni, hogy mindenki "hibásan" másolta. A hibák mennyisége minden másolással egyre nőtt és a szöveg egyre jobban torzult. Míg egyes személyeknél pontosan meg lehet határozni, mit másolt le hibásan és mit rontott a szövegen, másoknál (pl. Ráday és Cornidesnél) a hiányzó, illetve elérhetetlen forrásanyag (levelezés) miatt nem. Az átmásolás sorrendje a következő: Seamann ( 1666) 3 3 I Brown és Keblewhite (1700 és 1713 hibás másolat) 3 4 4 4 Clodius Orczy Lőrinc (1729, hibás másolat)(1754, valószínűleg hibás) I i Jerney János Ráday Gedeon ( 1851, hibás másolat) 3 5 (1773, hibás másolat?) 1 Cornides Dniel (1774, hibás másolat?) Gyárfás István (1882, hibás másolat) 3*' i i Fnck Mária Kuun Géza (1974, hibás másolat)( 1885, a hibás másolat) 3 A Vincze-féle miatyánk szövegében előforduló hibák mindegyikét nem lehet Orczynak tulajdonítani. Azt azonban kétséget kizáróan be lehet bizonyítani, hogy Orczy a Brown és Keblewhiteféle 1700-as, vagy annak az 1713-as reprint kiadá3 3 Oszmán-török miatyánk a Seamann-féle török biblia fordításban (1666, Matta 6.). 3 4 Vokalizálva közölték a Seamann-féle szöveget. 3 5 Jerney a Clodiusnál található, de eredetileg Brown és Keblewhitetól származó átírás helyett, saját maga írta át az arab írásos oszmán-török miatyánk szövegét. Mivel nem másolta le mechanikusan a CIodiust, ezért a negyedik sor a Clodius másolátával szemben, nála nem hiányzik. 3 6 Azt azonban nem lehet tudni, hogy maga Gyárfás rontott-e valamit a miatyánk szövegén vagy tényleg úgy került a szöveg Comidestől hozzá, ahogy az 1882-es munkájában szerepel. Kuun Géza hibásan másolta és tovább rontott a szövegen. sát használta, mivel olyan hibás szóalakokat másolt át, amelyek oszmán-törökben nem léteznek. Ilyen pl. 1) a sultanet a 10. sornál. A szó Seamannnál, tehát az 1666-os oszmán-török nyelvű bibliában (Matta 6) helyesen saltanat •'••'•Vi, • ' hatalom'ként van adva. A Brown és Keblewhite szerzőpáros — nem ismervén az oszmán-török nyelvet — hibásan sultanet-ként írták át. így a török nyelvi ismeretek hiányában nem tudták, hogy a Seamann-nál szereplő ve saltanat cúkL: 3 'és a hatalom' tulajdonképpen két külön szó és ezért a Seamani CJÍLL^J szókapcsolatot vesultanetként egybe írták, amit Orczy így hibásan vesultanet-ként vett át és egészen Kuun Gézáig mindenki így hibásan másolt. 3 8 2) A másik szó, amit Brown és Keblewhite hibásan írtak át és így Orczyn keresztül egészen Kuunig mindenki hibásan másolt, a 3. és 10. sornál levő melcout ~ melkut. Seamannnál ^Jj^°-ként van megadva. Ezt helyesen meleküt 'ország'-ként kellett volna átírniuk. Emellett mint mindenhol, itt is átvette Orczy az angol szerkesztők angolos (c) franciás (ou) átírását, vagyis a c-t a melcout (Orczy: melcout) szóban/' 1 3) Az 1. sornál a kisz 'aki'-t valamelyik másoló hibásan másolta át fasz-ként és ez a hibás másolat került Gyárfáshoz. A hiba tulajdonképpen Brown és Keblewhitetól szármázik, akik nem tudván, hogy az oszmán-törökben nem létezik *kih vonatkozó névmás, egyszerűen félre értelmezték az oszmántörökben perzsa eredetű ki 'aki, ami' (< per. 4f l ke vonatkozó névmást — mint ma is egyes turkológusok — és úgy gondolták, hogy ezen oszmántörök írásképet, amelyet helyesen fa'-ként kellett volna olvasniuk, mint az egyes arab és perzsa szavaknál is (<) -h-val kell olvasni. 4 1 így tévesen Az viszont érdekes, hogy Kuun Géza nem vette észre azt, hogy ilyen szó nem létezik sem az arabban, sem pedig az oszmán-törökben. Ez a szó a 10. sornál melkut-ként van írva Gyárfásnál, ami annak a következménye lehet, hogy valaki az átmásolás során véletlenül k-\ú másolta át a c-t. 4( 1 Újabb nézet szerint a tör. ki ^ 'aki, ami' vonatkozó névmást a szogd kë vonatkozó névmásból eredeztetik. ÖZERTURAL&KNÜPPEL 2003/2004, 153. 4 1 A modern turkológiai szakirodalomban lassan elkezdett terjedni az a téves nézet, amely szerint az oszmán-törökben a két vonatkozó névmás — ki és kim 'aki, ami stb.' —mellett egy hannadikat is, mégpedig a *kih-et is fel kell felvenni. Meg kell azonban jegyeznem, hogy a *kih csak tudósok alkotta szóalak, 264
