Rosta Szabolcs szerk.: Kun-kép - A magyarországi kunok hagyatéka (Kiskunfélegyháza, 2009)

Bartha Júlia: Jel-kép. A temető és a társadalom kapcsolata az iszlám temetkezési szokásokban

BARTHA JÚLIA: JEL-KÉP A TEMETŐ ÉS A TÁRSADALOM KAPCSOLATA AZ ISZLÁM TEMETKEZÉSI SZOKÁSOKBAN Bartha Júlia Jel-kép A temető és a társadalom kapcsolata az iszlám temetkezési szokásokban Tanulmányomban a kunokkal rokon közép-ázsiai törökök, a kazakok, tatárok, a grúziai meszheti törökök, a törökországi törökök sírjelöléséből felmutatott példákkal szeretném bizonyítani azt a feltevésemet, mi szerint az iszlám temetkezési szokásokban a sírjelölés nem idegen az emberábrázolástól. Arra is választ keresek, hogy az iszlám szokásrend milyen módon enged szabad teret az etnikai sajátosságoknak, illetve, hogy a temetőkben látott jelek miként képezik le a túlvilágról alkotott elképzeléseket és a társadalom változásait. Elsőként a közép-ázsiai példát nézzük. A középázsiai török népek a 10. századtól folyamatosan iszlám vallásúak lettek, közülük talán a kazakokat érintette meg a legkésőbb, ők csak a 18. században hajtottak fejet az igaz hit előtt. Akkor is csak viszszafogottan, a kultúrájukban a sámánhitnek számos elemét megőrizték. Ma sem ritka, hogy a kórházi ágy mellett együtt áll a doktor és a gyógyító sámán, amint azt Torma József tanulmányaiból ismerjük.

1 Világképüket, és így a halálról alkotott elképzeléseiket is nagyban befolyásolják az ősvallás elemei. Halálképüket az jellemzi leginkább, hogy a lélek halhatatlan és a másik világba távozott ősök lelke a nemzetség védelmezője. Ha nagy döntésre készülnek, nem Allahhoz mondanak fohászt, hanem az ősök szelleméhezr A kazakok számára az ősök tisztelete nem valami megfoghatatlan erkölcsi norma, hanem a mindennapok része. A halotti szertartás, a temetési rítus az elhunyt szellemének békéjét kívánja biztosítani, motivációja a visszajáró lélek kártételeitől való félelem. Azt tartják, hogy a lélek csütörtök esténként viszszajár a házhoz, s ha kenyér illata lengi be a házat, akkor péntekenként elégedetten távozik. Minden háziasszony megsüti csütörtökön a lepénykenyeret. Az esti vacsoránál asztali áldást mondanak, 1 TORMA 1999. : Korlan Bekbalak szíves közlése 1997. amelyben kérik az ősök szellemének segítségét. Annál nagyobb a tisztesség, minél többen ülik körbe az asztalt. A halott szellemének nem terítenek, de az aligha vitatható, hogy maga a kovásztalan lepénykenyér egyfajta ételáldozatnak tekinthető. A csütörtök esti megemlékezés nem afféle halotti tor, nem egyetlen személyért szól, hanem a nemzetség minden halottjának szelleméért. Leginkább ez jellemzi a kazakok lélekhitét. Felfogásukban a halál csupán a lélek átváltozása. ' A túlvilági életbe vetett hitet jól érzékeltetik a sírmellékletek. A mai temetkezési szokásokban már ritka a sírmelléklet, csak a kiválasztottak, sámánok, imámok mellé tesznek zsebkendőbe kötött pénzt, és a kazakoknál fehérüröm-fiivet (Artemisia absintium), hogy távol tartsa a gonosz szellemeket.

4 Az iszlám halottkultuszt szabályzó halottaskönyv nem tiltja, de nem is írja elő a koporsó használatát. Mindenkor a talaj szerkezetétől és a helyi hagyományoktól függ, hogy koporsóban temetik-e el a halottat. Általában a koporsót addig használják, amíg kiviszik a holttestet a temetőbe. Mivel nagy tisztességnek számít a holtat az utolsó útján vállon vinni, a koporsót, mintegy kerevetet használják, arab eredetű szóval tabut a neve. A rítus pontosan előírja, hogy kinek hogyan kell tartania a koporsót és hogyan kell lépnie ahhoz, hogy az ne billegjen, mert az rossz ómen lenne. Néha elképesztő módon adják kézről kézre a nyitott tábutot. A koporsó (tabut) formája nem mindenhol láda, például a kazáni tatárok körében létraszerű kerevet, aminek négy lába van és fejrésznél megmagasítják, mintha vánkos lenne rajta. Almatitől 25 kilométerre Nyu- BARTHA 1998, 48. 4 A fehérüröm, mint kultikus növény a magyarországi kunoknál is ismert volt. Selmeczi László a Karcagorgondaszentmiklósi kun temető ásatása során talált erre vonatkozó bizonyítékot. SELMECZI 1992, 39. 243