Rosta Szabolcs szerk.: Kun-kép - A magyarországi kunok hagyatéka (Kiskunfélegyháza, 2009)

Pálóczi Horváth András: Településtörténeti kutatások a középkori kun szállásterületen

PÁLÓCZI HORVÁTH ANDRÁS: TELEPÜLÉSTÖRTÉNETI KUTATÁSOK. A KÖZÉPKORI KUN SZÁLLÁSTERÜLETEN sebestyenzallasa^ Árpád-kori templomos falu helyén létesült kun szállás, mely állandó faluvá fejlődött. Egyházát Szent Fábián és Szent Sebestyén vértanúk tiszteletére szentelték. Ma Fábiánka puszta Kunmadaras határában. Galatsa. 1591-1592: Galatsa puszta Kápolnás falu mellett. Török adóösszeírásban szerepel, azonos lehet a Kunmadaras határában fekvő Gacsa vagy Galcsa pusztával. 0 Lehetséges, hogy egykori kun szállás nevét őrizte meg. Gyalpár. 1864: Gyalpár, vízállásos motsár... 1 Kun személynévi eredetű földrajzi név Kisújszállás határában, Marjalakától K-re.

7

2 Lehetséges, hogy egykori kun szállás nevét őrizte meg. Hatház. 1405: Blasius filius Scybes de Hathaz. 1513: pr. Hathaz' A 14.-15. században kun birtokban levő település, a 16. század elején már puszta. Karcag határának DNy-i részén feküdt, a mai Kövestelekkel azonosítható. Hegyesegyház, Hegyes, Kunhegyes. 1407: de Hygeseghaz\ p. Hegeseghaz. 4 1420: Kakath alio nomine Hegyesegyhaz. 1468: Heges alias Kakath; p. Kakath et Hegeseghazf A tatárjárás idején elpusztult, a 14. században újratelepült templomos falu részben magánföldesúri, részben királyi birtok volt, kun birtokosai is voltak. Határának egy részét a szomszédos Kakattal azonosították. Kunhegyes néven a 16. század közepétől szerepel, de csak a 17. században lett kun jogú hely. '

6 Hegyesbor. 1400: p. Hegesbor. Árpád-kori eredetű, késő középkori falu Karcag határának D-i részén. Hímesd, Hímesegyháza. 1326: p. Hymesighaz. 1476: Hymesd,

7

8 Az Árpád-kori eredetű késő középkori falu nevét Túrkevén a Hímesdi telek tartot6

9 DL 92171. MÁLYUSZ 1951-1958,11. 7

0 ÁGOSTON 1988,256. 7

1 PESTY-BOGNÁR 1978, 133. 7

2 RÁSONYI 1967. 140.: BASK1 2007, 260. 7

3 GYÁRFÁS 1870-1885, III. 540-548., 732. 7

4 GYÁRFÁS 1870-1885,111. 551-552. 7

5 GYÁRFÁS 1870-1885, III. 568-569., 661-662. 7

6 SZABÓ I.-SZABÓ L, 1980. 529-531. 7

7 DL 92171. MÁLYUSZ 1951-1958, II. 7

8 GYÖRFFY 1963-1998,1.503.; CSÁNKI 1890-1913, I. 668.;ZÁKONYI 1911,46. ta fenn, a település maradványai a Hímesdi lapos K-i szélén találhatók.

7" Homokszállás. 1395: p. Hamokzalas.

8

0 Állandó faluvá fejlődött kun szállás, a 16. század végéig állt fenn. Ma Tiszaföldvár pusztája. Kaba: Kis-Kaba vagy Mórickaba és Nagy-Kaba vagy Túrkaba. 1213: Bata de Kaba.

8

I 1549: Kiskaba; Túrkaba.

8

2 1571 : Mórickaba.

8

3 Az Árpádkori eredetű falu nemesi birtok volt, a 16. század közepére nagyrészt elkunosodott és bekerült Kolbaz-szék szervezetébe. A feltehetően egy községnek számító Kábán két településhely volt, melyek Túrkeve Kis-Kaba és Nagy-Kaba határrészén találhatók.

8

4 Kakat, Kakatszállás. 1299: terra KokothP 1397: p. Kokath.

S

b 1470: Kakathzallasa. 1521: descensus Cumanorum regiorum Kakath*

1 Az Árpád-korban már fennálló falu területén a 14. században a szomszédos Kolbazszállásról való kunok vásároltak jelentős birtokot, ott kun szállás létesült. Ma Kenderes határrésze a belterülettől E-ra. Kápolnás. 1521: p. Kápolnás.

8

S A 14. század közepén Kolbaz-székhez tartozó falu, a 17. században már elnéptelenedett. A település maradványai Kunmadaras határának K-i részén, az Üllő lapos mellett találhatók.

8

0 Ma Kunkápolnás puszta Kunmadaras határában. Kápolnatelek. 1513: pr. Kapolnathelek,

9

0 A tatárjáráskor elpusztult település templomáról kapta nevét. A Karcag belterülete mellett ENy-ra fekvő Kápolna halommal azonosítható. Karabuka. Karabuka halom. Kun személynévi eredetű földrajzi név Kunhegyes és Kunmadaras határában. 7

9 PESTY-BOGNÁR 1978, 186.; PÁLÓCZI HORVÁTH 1992, 92. 8

0 GYÁRFÁS 1870-1885, III. 525-526. 8

1 KARÁCSON YI-BOROVSZKY 1903, 157. 8

2 GYÁRFÁS 1870-1885, IV. 16., 44., 58. 8

3 GYÖRFFY 1956, 20. 8

4 PÁLÓCZI HORVÁTH 1992, 71-73. 8

5 GYÖRFFY 1963-1998,111. 105-106. 8

6 GYÁRFÁS 1870-1885,111.527-528. 8

7 GYÁRFÁS 1870-1885, III. 669., 754-756. 8

8 GYÁRFÁS 1870-1885, 111. 752. 8

9 PESTY-BOGNÁR 1978, 156-157. 9

0 GYÁRFÁS 1870-1885. III. 732. 225