Rosta Szabolcs szerk.: Kun-kép - A magyarországi kunok hagyatéka (Kiskunfélegyháza, 2009)

Pálóczi Horváth András: Településtörténeti kutatások a középkori kun szállásterületen

KUN-KÉ P" A MAGYAR

O R SZÁG1 KUNOK HAGYATÉKA vonzerején, a kun kapitányi réteg gazdasági terjeszkedésén, valamint a vidék népességének gyors etnikai keveredésén mérhető. A régészeti topográfiai munkákat Karcagon folytattuk 1990—1991ben, a MTA Soros Alapítványa, illetve Karcag Város Önkormányzata támogatásával.

1

4 Karcagon bejártuk az összes késő középkori településhelyet, ezzel a terepmunkák lényegében befejezettnek tekinthetők. Külön tanulmányban foglalkoztunk a falupusztásodás kérdésével a Nagykunságon, ekkorra készítettük el a Nagykunság késő középkori és török kori településeinek adattárát, amelyet azonban egyelőre nem tettünk közzé.

1

5 Jelen tanulmányhoz függelékben mellékeljük adattárunk rövidített változatát, teljes közlése az összes forráshellyel és hivatkozással ugyanis szétfeszítené e dolgozat kereteit.

1

6 A Nagykunság középkori és török kori írott forrásanyagának, jelentősebb kartográfiai forrásainak, valamint a Kisújszálláson, Túrkevén és Karcagon végzett régészeti topográfiai kutatások eredményeinek ismeretében az alábbiakban tudjuk megfogalmazni a kun szállásterület ezen részének településviszonyait. Közismert, hogy a Nagykunság mint történeti táj fogalma időben, területileg változó, ezen a néven a 16. század második felétől ismert.

1

7 Az elnevezés megjelenése előtt ugyanerre a vidékre nem táji, hanem igazgatási-jogi elnevezés vonatkozott, Kolbáz-szék, ami viszont Györffy György megállapítása szerint a kunok Olas nemzetségének korábbi szállásterületéből vezethető le.

1

8 Úgy gondolom, ez a fejlődési sor valóban keretet adhat a nagykunsági kun települések történetének, ám közelebbről megvizsgálva a kép meglehetősen differenciáltnak tűnik, túllépve a fenti kategóriák 1

4 PÁLÓCZI HORVÁTH 1993, 67-71. 1

5 PÁLÓCZI HORVÁTH 2002. Előadás formájában elhangzott a kiskunfélegyházi Kiskun Múzeumban 2000. szeptember 21-22-én rendezett „A Jászkunság kutatása 2000" tudományos konferencián. 1

6 Településtörténeti adattárunkat összevetettük Bagi Gábor hasonló témájú könyvével (BAGI 2006.), amely azonban forráshivatkozásokat nem tartalmaz, és sajnálatos módon számos téves vagy pontatlan adat található benne. 1

7 GYÖRFFY 1974, 13. 1

8 GYÖRFFY 1963-1998, III. 531.; GYÖRFFY 1990, 302. kereteit. A települések története még egy ilyen viszonylag kis területen is rendkívül változatosan alakult, a helyi magyar és a beköltöző kun lakosság viszonyától, birtoktörténeti körülményektől, gazdasági lehetőségektől, falupusztásodástól és még sok más tényezőtől függően. Tekintettel arra, hogy földrajzi értelemben nehéz körülhatárolni a történeti Nagykunságot — egyrészt tájilag sem különül el élesen a szomszédos alföldi vidékektől, másrészt meg-megszakítják a nem kun települések —, azt a megoldást választottuk, hogy a valamikori kun településeken és birtokokon kívül ide számítottuk a közbeékelt magyar falvakat, a kun települések határába olvadt elpusztult településeket és azokat a kun és magyar földrajzi neveket, amelyek valószínűleg településnévként értékelhetők. így állt össze a középkori és török kori írott forrásokat, kartográfiai és régészeti topográfiai adatokat és történeti helynévanyagot tartalmazó adattárunk, amely voltaképpen a Nagykunság és peremvidéke településtörténeti adattára, jelenleg 73 települési egység adataival. Lehet, hogy néhány olyan szomszédos helységgel még növelnünk kell kataszterünket, amelynek fontos szerepe volt a Nagykunság életében, esetleg kun lakosság is kimutatható benne. A kun szállások, kun birtokok vagy kun lakosságú falvak csoportjába 41, 14-17. századi település tartozik (56%), ehhez járul még 9 kun földrajzi név, amelyek valószínűleg korai, rövid életű szállások nevét őrizték meg. Ezekkel együtt a települések és településre utaló helynevek 68%-a kun a vizsgált vidéken. Ugyanezen a vidéken 12 késő középkori magyar falu került kataszterünkbe (16%), tudunk továbbá 9 településről, amelyek már elpusztultak, mire az írott forrásokban megjelentek, és 2 magyar földrajzi név szintén településre vonatkozik. A magyar lakosságú, lakott vagy pusztán álló települések és magyar településnevek összesen tehát 32%-ot tesznek ki. Nem szerepelnek természetesen kataszterünkben azok az ismeretlen nevű, elpusztult Árpád-kori falvak, amelyekre nincs írott forrásadatunk. A kun szállásnevek jelentéstani tipológiai elemzéséről egy 1985. évi nagykőrösi konferencián el220