Rosta Szabolcs szerk.: Kun-kép - A magyarországi kunok hagyatéka (Kiskunfélegyháza, 2009)
Rosta Szabolcs: Új eredmények a kunok Duna-Tisza közi szállásterületének kutatásában
KUN-KÉ P" A MAGYAR O R SZÁG1 KUNOK HAGYATÉKA Kiskunság északnyugati peremvidékén álló két falut, Kunszentmiklóst és Szabadszállást találták lakottnak. A kezdődő visszarendeződést követően, 1529-ben az északnak vonuló szerb martalócok a déli részeken újabb pusztítást végeztek, Halas és a szomszédos Vadkert is áldozatul esett nekik. 89 A háború sújtotta, hadszíntérré vált területre lassan visszaszivárgott az élet, majd Buda 154l-es eleste után a települések ismét a hadak útjába kerültek. 1542 végén került Szegedre török helyőrség, majd ezután került sor a Duna-Tisza Közének török adminisztrációs bekebelezésére is. A valószínűleg 1542-43 telén megszervezett Szegedi szandzsák magába foglalta Csongrád megyén kívül Solt Széket is. A Duna-Tisza közi területeket körülbelül Félegyházáig a Budai szandzsákhoz csatolták, olyan módon, hogy a két folyó közé benyúló területeket a Szegedi szandzsák mintegy közrefogta. A pusztásodás mértékének vizsgálatához a török adminisztráció munkái, a defterek nyújtják a legjobb adatokat. Az első adóösszeírások 1544-ben jöttek létre. Az egész területre vonatkozói 548. évi adóösszeírás alapján főként a Kiskunság déli és középső területein nagyfokú népességcsökkenést és pusztulást látunk. 9" A falvak száma a török uralom kezdetén átmenetileg lecsökkent, ahogy a megművelt puszták száma szintén. A török hadjáratok következménye minden esetben a háztartások átmeneti, vagy végérvényes megfogyatkozása volt. Jellemző helyzet, hogy a hadjáratok során vagyonát vesztett népesség a legközelebbi mezővárosba áramlott. 1548 után a török adófizetés mellett újabb jogsérelem érte a megmaradt kunokat. A Kunság adóztatását a Pozsonyi Magyar Kamara Eger végvárra bízta. Az urbáriumok a Kiskunságot ekkor még Kecskemét szék néven említik, majd fokozatosan átveszi a nevét a „Cutnania minor", azaz a Kiskunság elnevezés. 9 1 Az 1551-52 évi háború Szeged balul végződő visszafoglalási kísérlete és Szolnok eleste után, az egész Duna-Tisza Köze török megszállását eredményezte. 8 9 SZAKÁLY 2000, 306. 9 0 VASS 1980, 62. 9 1 GYÁRFÁS IV, 119. A 16. század közepéig tartó nagy pusztulási hullám a lakott települések számának legalább 60 %os csökkenését idézte elő. A népességszám ennél is szomorúbb képet mutat. 1562-ben négy kiskun székben összesen 21 településen éltek adófizetők. Gazdasági gyengeségüket mutatja, hogy a 21 település összes adója alig haladta meg Kecskemét szultáni hászváros adóját. A defterek alapján az adózásra kényszerített kun falvak közül a legnépesebb Kerekegyháza, Szabadszállás, Mizse és Ferencszállás. Az 1572-es úrbárium már csak 15 lakott községről és 36 pusztáról szól és megemlíti, hogy a kiskun puszták egy részét a rácok szállták meg, más részeket elszakítva a Kunságtól, Pest és Bodrog megyéhez csatolták. 9 2 Ez mutatja a terület települési viszonyainak megváltozásával elinduló, középkori közigazgatási rendszer felszámolását. Az életmód változását, a gazdasági jelleg eltolódását jelzik a defterek adatai, miszerint a gabonatermesztés helyett az állattartás került előtérbe. A gabonatermesztés olyan alacsony volt az egész Kiskunságban, hogy a hozamot Ferencszállás és Pákaszállás malmai meg tudták őrölni. Másrészt azonban a szarvasmarhatartás előtérbe került. 9' A hódoltsági területeken teljes nyugalomról nem beszélhetünk, ám nyugodtabb időszakot jelezhet az 1560-as évek közepéig tartó gyarapodás. Ez a gyarapodás is viszonylagos, az 1567-es egri urbáriumból kiderül, hogy a Kiskunság 10 lakott helységében nem élt 1500-nál több lakos. 94 Az 1566-os harmadik nagyobb hódító hadjárat, mely során Szigetvár és Gyula is elesett, a szövetséges tatár hordák Duna-Tisza közi pusztításával járt együtt. Ez volt az utolsó előtti csapás a Kunság számára. Halas lakói ugyan 1569-ben még visszamerészkedtek egykori lakóhelyükre, de Ferencszállás, Kisszállás és Pákaszállás kivételével a Kiskunság középső, nagyobb része végleg pusztán maradt. Az 1568-as Drinápolyi békét követően, az 1590-es évek elejéig újabb viszonylagos nyugalom köszöntött a vidékre, de a tizenöt éves háború folyamán 1596-ra már Ferencszállás és Páka is elpusztult. Pest vármegyében a források szerint csak három 9 2 GYÁRFÁS IV, 130. 9 3 TÁLASI 1977. 9 4 BÁNKINÉ 2001, 34. 196
