Rosta Szabolcs szerk.: Kun-kép - A magyarországi kunok hagyatéka (Kiskunfélegyháza, 2009)
Rosta Szabolcs: Új eredmények a kunok Duna-Tisza közi szállásterületének kutatásában
„KUN-KÉP'- A MAGYARORSZÁGI KUNOK. HAGYATÉKA Minőségi előrelépés a térképek felhasználhatóságát tekintve a 18. század harmadik harmadától történik, mikor elkezdődik a Habsburg Birodalom módszeres, katonai és gazdasági jellegű felmérése. A 18. századi térképek közül jelentőségében egyértelműen kiemelkedik az I. katonai felmérés, mely a 18. század második felére még éppen csak az első betelepítéseken túl lévő, nagy területein még teljesen lakatlannak minősíthető Kiskunság egyedülálló viszonyait őrizte meg számunkra. 2 1 A másik jelentős, a középkori településrendszer vizsgálatához adatokat szolgáltató térképészeti munka, a II. katonai felmérés volt. 2~ Komoly lehetőségekhez juttatta a régészetet, ezen belül kiváltképp a középkori településekkel kapcsolatos vizsgálódást a rohamléptékben fejlődő digitális technika. 2 , A 18-19. századi térképeknek a modern térképek koordinátarendszerébe illeszthető georeferálása révén, kiküszöbölhetőek lettek azok a torzulások, amelyek a korabeli térképészeti módszerekből adódóan keletkeztek, és sokáig gondot jelenthettek ezeken a térképeken az adott pontok lokalizálásakor. A georeferálásnak köszönhetően a mai pontos térképállományra rávetíthető képet kapunk, amivel a 18-19. századi térképeken szereplő helyszíneknek megkapjuk a ma használatos koordinátáját. Gyakorlati jelentősége ennek az újításnak abban áll, hogy minden a régi térképeken szereplő, a 2 1 Az I. katonai felmérés, 1766-1772 és 1782-85 között készült. A korszakban gazdasági/vízgazdálkodási, közigazgatási megfontolásból is számos, az előző időszakhoz képest pontos, topográfiai szempontból számunkra is hasznos munka született, melyek általában részleteiben érintik a mai Kiskunság egyes részeit. Ilyenek Balla Antal, Mikoviny Sámuel, Bedekovich Lőrinc, Kaltschmidt Ábrahám stb. térképei. 2 2 A terep ábrázolásának részletein túlmenően — mely elsőrangú segítségnek bizonyult a domborzati-vízrajzi adottságok vizsgálatában — a tervezett, és a mintegy fél évszázad alatt elkészített térképmű elsősorban a geodéziai alapok tekintetében jelentett újdonságot. A felmérés idején már rendelkezésre álltak a Joseph Liesgang jezsuita szerzetes által vezetett alapvonalfelmérések, és a második felmérés során támaszkodhattak a Birodalom egyidejűleg készülő háromszögelési adataira is. (Arcanum Adatbázis Kft. Hungary, II. katonai felmérés) 2 3 A legújabban digitalizált és georeferált 18-19. századi térképek, az Arcanum Adatbázis Kft. kiadásában hozzáférhetők. középkori településekre utaló templom, pusztatemplom, rom nagy pontossággal a mai térképekre vihető, így némi torzulást is beszámítva a terepen könnyen beazonosítható. A mai Kiskunság területén, az I. katonai felmérésen romként jelölt, középkori templomos helyek: Adads alte Kirche (ma: Kunadacs), Agossegy Haz alte Kirch (ma: Ágasegyháza), Barocs alte Kirche (ma: Kunbaracs), Borbas alte Kirche (ma: Borbáspuszta), Rudera Tetitleni Kirch (ma: Dunatetétlen), Riidera Ferent Szállás Templum (ma: Petőfiszállás), Kereket Ház alte Kirch (ma: Kerekegyháza), Kocsir alte Kirch (ma: Kocsér) Rudera Lajo (ma: Lajosmizse-Lajos), Rudera Puszta Templum Monostor (ma: Bugac-Felsőmonostor), Paka Rudera Templum (ma: Kiskunfélegyháza-Pákapuszta), Rudera Sz.Imre (ma: Soltszentimre), Sz.keral=Alte Kirche (ma: Szentkirály), Szent Lorenz alte Kirche (ma: Nyárlőrinc), St:Maria Kapelle (Szent Mária Kápolna ma: Kecskemét része). Középkori eredetű településnév nélkül, csak templomromként vannak jelölve: Rudera Puszta Templum (Orgovány pusztán), Rudera Puszta Templom (Bócsánál), Rudera (Lajosmizse-Mizse), Rudera (Peszér pusztán), Rudera (Peszér pusztán). A fenti templomromok jó eséllyel azonosíthatóak középkori településnevekkel egy-egy puszta határain belül. A térképen szerepelnek középkori templomos lelőhelyként beazonosítható földrajzi nevek is. Ezek Csengetve Templom Halom (Csengele), Kőhalom (Kecel mellett, Árpád-kori templom), Kőhalom (Öttömös mellett Árpád-kori templom), Kápolna halom (Mélykút mellett), Nagy Téglás (Kisszállás pusztán, ma: Kiskunfélegyháza része, Arpád-kori templom) Ezt az állományt kiegészíthetik azok a Török Hódoltságot túlélt, vagy újratelepült helységek, melyeknek újkori elhelyezkedése megegyezik a középkori településével. Templomát folytonosan használják — Kecskemét, Nagykőrös — vagy az egyházlátogatási jegyzőkönyvek alapján az újratelepülést követően a 18-19. század folyamán a régi templom — mint Izsák — vagy rom — Jankovác (Jánoshalma), Kecel, Kiskőrös, Kiskunhalas — 180
