Rosta Szabolcs szerk.: Kun-kép - A magyarországi kunok hagyatéka (Kiskunfélegyháza, 2009)

Rosta Szabolcs: Új eredmények a kunok Duna-Tisza közi szállásterületének kutatásában

ROSTA SZABOLCS: ÚJ EREDiMÉNYEK A KUNOK DUNA-TISZA KÖZI SZÁLLÁSTERÜLETÉNEK KUTATÁSÁBAN Rosta Szabolcs r Uj eredmények a kunok Duna-Tisza közi szállásterületének kutatásában A kiskunsági településtörténeti kutatások előzményei A Kiskunsági Homokhátság középkori településtörténetének teljes körű rekonstruálására eddig nem történt kísérlet.

1 Többféle módszertani megközelítéssel, inkább csak egy-egy kis területre szorítkozva vagy egészen töredékes eredmények születtek, vagy komolyabb elképzelés nélküli, hézagos lelöhelykataszterként értékelhetőek csupán az ezirányú vizsgálatok.

2 Az a nézet, hogy egy régészeti korszak települési rendszerének felvázolása összetett feladat, hogy csakis több tudományágat átölelő komplex szemlélettel, a legapróbb információkat is beépítve tudunk előrelépni, a vizsgált területre fokozottan érvényes. Ennek egyértelműen körülírható okai a vizsgált időszakra — és általában a későbbi időszakokra is — jellemző, az ország más területein ilyen mélységben szinte ismeretlen forráshiány, másrészt a korszak kutatottságának igen alacsony foka. Kiskunfélegyháza tágabb környéke jól szemlélteti a Kiskunság egyes részeire jellemző állapotokat. Itt sokáig, mindössze a Bálint Alajos által 1951ben részben megásott Félegyháza, és az 1980-ban helyszínelés nyomán előkerült, bár akkor Zomokszállással nem azonosított középkori települések fekvését ismertük.

3 Majd csak a 2000-ben indult, Bugacmonostor területét megcélzó módszeres kutatómunka — melynek során ismert lett a középkori Pétermonostora és Pálmonostora helyszíne — és a Kiskunfélegyháza környéki, középkori 1 Györffy György, az „Árpád-kori Magyarország történeti földrajza" című munkája a mai Kiskunság koraközépkori településföldrajzának felvázolására az egyetlen kísérlet volt. ~ A Szabó Kálmán és Papp László által az 1920-as években Kecskemét környékén beindult településkutatást a II. világháború törte meg, mely munkájuk eredményeinek nagy részét tönkre is tette. 3 BÁLINT 1956.; V. SZÉKELY 1981. pusztatemplomokra vonatkozó vizsgálatok jelentettek előrelépést.

4 Ugyanezen a területen ma már 13 későközépkori templomos települést ismerünk, melyek felmérése is megtörtént. Régészeti szempontból eddig ismeretlennek minősült a középkori, kora újkori források alapján egykor bizonyosan létezett Ferencszállása, Jakabszállása, Bugacháza, Pákaszállás, Kisszállás, Szankszállása, Móricgáttya. További két lelőhelynek, középkori településekkel való azonosítása némi nehézséget jelent. Az 5. számú főút mentén valószínűleg a középkori Peder/Péteri néven élt települést lehet rekonstruálni. A Kiskunfélegyháza-Tarjányi kereszt melletti. Árpád-kori előzményekkel rendelkező lelőhely középkori nevének megfejtésére, jelenleg még nem áll rendelkezésünkre semmilyen támpont. A fenti középkori helységek maradványait ténylegesen meg kellett találni ahhoz, hogy legalább a legalapvetőbb településrendszerrel kapcsolatos kérdésekre — mint azok egymáshoz viszonyított helyzete, a fennállásuk időszakára vo-natkozó pontosabb megfigyelések, vagy a középkori utak elhelyezkedése — választ tudjunk adni. A Kiskunság egyes részeit tekintve valamivel jobb helyzetet tapasztalhattunk. Kiskunhalas körzetének régészeti felmérése előrehaladottabb állapotban van, az utóbbi évtizedben Gallina Zsolt kiskunhalasi, bodoglári és tázlári ásatásai és szerteágazó terepbejárásai adtak új ismereteket a Csertán-szék középkori településeire, temetőire vonatkozólag/ Ezt a munkát szervesen kiegészíti Hatházi Gábor munkája, aki a régészeti eredményeket a történeti forrásokkal egybevetve, összegezte Kiskunhalas környékének középkori történetét.

6 Mélyreható kutatástörténeti elemzést nem célunk adni. de meg kell említenünk azokat az előzményeket, melyek alapjai annak a munkának, mely a 4 B. SÁROSI 2001.; ROSTA 2004. 5 GALLINA 1999. 6 HATHÁZI 2000. 175