Rosta Szabolcs szerk.: Kun-kép - A magyarországi kunok hagyatéka (Kiskunfélegyháza, 2009)

Langó Péter: Megjegyzések a Dumbarton Oaks Bizánci Gyűjteményének 40. 10. leltári számú leletegyüttese kapcsán

LANGÓ PÉTER: MEGJEGYZÉSEK A DUMBARTON OAKS BIZÁNCI GYŰJTEMÉNYÉNEK 40.10. LELTÁRI SZÁMÚ LELETEGYÜTTESE KAPCSÁN csat össze-tartozása is kérdéses, mivel pontos megfigyelések nem történtek az előkerülésük során. Azok minden további nélkül tartozhattak más-más rétegekhez/ objektumokhoz is és így időbeli összetartozásuk sem bizonyított." A fentiek alapján a vélt korai keltezés nem támasztható alá, ezért az esztergomi leletegyüttes nem szolgálhat érvként a tárgytípus 13. század elei meglétéhez. A csattípus 13. század első felére történő keltezésében, fontos érvként szerepelt a moldvai Voineçti lelőhelyen talált kincslelet keltezése. Az 1926-ban megtalált együttes elrejtését a lelet közreadója Teodor Dan, a 13. század első felére helyezte és a mongol expanzióval hozta kapcsolat­ba. 7 8 A neves román kutató véleménye hatással volt az 1927-ben megtalált és 1964-ben kiadott másik együttes, a zdraveci kincslelet keltezésére is, utóbbit szintén a mongol támadással hozták összefüggésbe. 7'' A bolgár kincslelet 1242-es vélt elrejtési ideje, amint azt a lelet éremmelléklete alapján már Pálóczi Horváth András felvetette, kevésbé valószínű. 8 0 A Voineçtiben előkerült együttesben sincsenek olyan tárgyak, amelyek alapján a kincslelet elrejtése, csak a tatárjárás időszakára lenne helyezhető. Az együttes kar­pereceit és fülbevalóit, Teodor Dan kapcsolatba hozta — a lelet közreadáskor még 10. századinak tartott és egy együttesnek gondolt — „Tokaji kincsleletben" lévő hasonló emlékekkel és részben a magyar gyűjteményben szereplő együttes vélt koraiságából adódóan is gondolta a román kutató, a Jászvásárhely melletti leletegyüttest a 13. század első felére keltezhetőnek. 8 1 A tárgyakat azonban a 13. század második felében is elrejthették, míg a bulgáriai kincsleletet Mánuel Komnénosz érméje alapján, valószínűleg szintén a 13. század második felében áshatták el. Pontosabb keltezés, így továbbra is csak a jól megfigyelt, kontextusból előkerült leletek alapján lehetséges, mint amilyennek a burgosi da la Creda 7 7 RÉCSEY 1894, 70. 7 8 TEODOR 1961. 7 9AHTOHOBA 1964,48^19. 8 0 PÁLÓCZI HORVÁTH 1972, 193. 8 1 A tokaji kincslelete vonatkozó kritikai áttekintésére: MESTERHÁZY 1994. sír, vagy a Santa Reparata dóm 81. sírja, Quattro Macine T XXIV/33, temetkezése, vagy esetleg olyan emlékek esetében, mint amilyen az Abu'l Fidä 1 Ismail szultán nevével ellátott darab. (23. kép) Ezen emlékek azonban kivétel nélkül a 13. század második felére, a 14. század elejére keltezhetőek. Korai emlékként tartja számon a kutatás a Csingul patak mellett feltárt gazdag mellékleti! temetkezés övkészletét is. A változatos és kiemelkedő mellékletek alapján, a feltárók és más kutatók egyaránt kun fejedelmi sírként azonosították a temetkezést. A leletegyüttes földrajzi helyzete (a lukomori kunok szállásterülete) szintén meg­határozó volt a sír interpretációjakor. A temet­kezést a feltárók és a korabeli szovjet kutatás egyöntetűen a mongol támadás előtti kun vezető sírjának tartotta. s~ A sír keltezésében a feltárók a leletegyüttes veretes öveinek a keltezhetőségére is támaszkodtak. Számos szakember vélte úgy a leletek alapján, hogy a temetkezés a mongol támadás előtti kun uralom egyik utolsó vezetőjének a sírja. (24. kép) Az egyedi díszövekben a kunok és a Bizánc központi területeit uraló Latin Császárság, írott forrásokból is ismert kapcsolatára következtettek, míg az átalakított miseruhák az orosz fejedelemségekkel való szomszédságot jelezték volna. 81 Az övek vizsgálata alapján azonban nem köthető egyértelműen a 13. század első feléhez a temetkezés, ugyanis a profilált keretű csatok biztosan keltezhető darabjait minden esetben a század második felére lehet datálni. (25. kép) A korai keltezés lehetősége azonban ezen tárgytípus alapján nem igazolható. A temetkezéshez tartozó másik két öv készítése kapcsán azoknak a 13. század eleji keltezése elképzelhető. A csatkeretből kiemelkedő plasztikus díszítőelemek — amint azt az egyik Gotlandon előkerült leletegyüttes, vagy a Metropolitan Múzeum Cloister Gyűjteményében lévő, aranyozott bronz emlék is jelzi — a 13. század első felében már divatban volt, és a széles 8 2 OTPOILJEHKO-PACCAMAKIH 1986.; idem 1991.; PLETNEVA 1991.; KOZÁK 1995,207-208.; STAWINOGA 1997, 137. 8 3 A kapcsolatokról: PÁLÓCZI HORVÁTH 1994, 58­60. 123

Next

/
Oldalképek
Tartalom