Bárth János (szerk.): Fakuló színek. A 7. Duna-Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia (Baja, 2008. június 19-20.) előadásai (Baja - Kecskemét, 2009)
Pastyik László: A bácskeresztúri görög katolikus kegyhely (Vodica) keletkezése és élete
szatmári gyűjtőutakon nagy tapasztalatot szerzett író ebben a kisded tanulmányban is kiváló munkát végzett.7 A már a fentebb említett vallási tárgyú íráson kívül mások is foglalkoztak a vallási élet problémáival és jelenségeivel, de az etnográfiai mozzanatok felkeltették a magyar kutatók figyelmét.8 A publicisztikai jellegű cikkek zöme a XX. század negyvenes évei rövid ideig tartó főhatalom váltásának ideje alatt születtek.9 A magukat rusznyákoknak nevező népcsoport a török hódoltság alatt gazdaságilag pusztává vált és elnéptelenedett Délvidékre Mária Terézia uralkodása alatt telepedett le. Az első ruszin csoport Zemplén megyéből érkezett 1744-ben és a mai Bácskeresztúrt népesítette be; a második csoport 1765-67 között a mai Kucora vidékét ülte meg.10 11 A telepesekhez Makóról és szegedről görög katolikus vallású, egyes kutatók szerint ruszin eredetű magyar családok csatlakoztak. A makói görög katolikus parochia anyakönyve szerint az első hívek származási helye Hajdú, Szabolcs és Zemplén megye volt." A Mária Terézia alatt letelepedett keresztúriak háztartási eszközeiken és szerszámaikon kívül magukkal hozták szarvasmarháikat és kevés lovukat. Sokáig ugyanis a legkedveltebb jószáguk a szarvasmarha volt, mely nemcsak élelemmel látta el őket, hanem segített a bácskai kötött talaj termővé fordításában is. A falu gazdasági megerősödéséről tanúskodik 1763-ből Cothmann Antal feljegyzése. „Következő napon, júl. 19- én az említett kulai tisztartóval korán reggel Bresztovác pusztára hajtattunk, amely felerészben a nem régen telepített Keresztúr falunak a septima és 146 fit 50 den-ért van bérbe adva. Azt vettem észre, hogy ezen puszta alacsony fekvése mellett egyedül a tűzifától eltekintve, a telepítésre szükséges minden egyéb feltételnek megfelel; mert elég terjedelmes s igen termékeny talajjal és jó vízzel bír. Csak azon kétségem van még, vájjon az új Keresztúr, amely igen sok görög egyesült vallású ruthennel van betelepítve és a kincstárnak igen gazdag dézsmát és az egész bácsi kerületben talán a legnagyobb korcsma-jövedelmet adja (1762-ben az itten kimért bor, sör és pálinkáért 3241 fit 36 kr. jövedelem volt), a neki bérbe adott fél pusztát nélkülözheti-e vagy nem? Ezt pedig előbb nem lehet tudni, míg a keresztúri terület ezen falunak kibérelt Megyes pusztával együtt és ezek Bresztovác puszta is felméretik, és ezen területek térfogata ismerete lesz.12 Arról, hogy a letelepített ruszinok a megnevezett pusztákon kívül más egyebet is kaptak volna, nincs feljegyzés. A falu gazdasági fejlődése - az önerő racionalizálásával - állandó volt. Volt időszak, amikor a faluban nyolc kenderfeldolgozó adott munkát a szorgos kezeknek. S az igásjószág helyett a traktor is korán és nagyszámban megjelent a flauban.13 Még néhány szót kell ejteni a letelepülés más körülményeiről és vonatkozásairól is. Az egyes ruszin csoportok papjuk vezetésével vándoroltak Bácskába. A papok nagy szerepet játszottak az elmúlt évszázadokban, nemcsak vallási, hanem világi téren is. A Bácskeresztúrra vonatkozó Kalocsa egyházmegyei feljegyzések arról tanúskodnak, hogy a parochusok meg is verték híveiket, ha arra életmódjukkal vagy erkölcsükkel rászolgáltak. Később a testi fenyítést a kiprédikálás, a nyilvános megszégyenítés váltotta fel. 7 BOROVSZKY Samu 1909.1. 408-411. 8 BALOGH Florianus 1872. 578-580.; BÁLINT Sándor 1942. 257.; Uö 1943.; VRABELY Mihály (?) 338- 343. 5 CSUKA János 1942; BÁLINT Béla 1943; SZIRMAI Endre 1944. 10 SZIRMAI Endre 1944. 59.; BÁRTH János 1991. 307-310.; MAGYAR László 1995. 12. 11 RAMACS, Janko 2007. 51. 12 COTHMANN Antal 1888. 41^12. 13 SZIRMAI Endre 1944.61. 32
