Bárth János (szerk.): Fakuló színek. A 7. Duna-Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia (Baja, 2008. június 19-20.) előadásai (Baja - Kecskemét, 2009)
Pastyik László: A bácskeresztúri görög katolikus kegyhely (Vodica) keletkezése és élete
PASTYIK LÁSZLÓ A BÁCSKERESZTÚRI GÖRÖG KATOLIKUS KEGYHELY (VODIČA) KELETKEZÉSE ÉS ÉLETE „Aki szomjazik, jöjjön hozzám és igyék! Aki hisz bennem, annak szivéből, az írás szava szerint, élő víz forrásai fakadnak. ” (Jn 7, 37-38) A dél-magyarországi ruszinok múltjáról a XVIII. századi letelepülésüktől napjainkig számos forrás és gazdag szakirodalom tanúskodik. Az országos, megyei és községi levéltárak mellett számos adattal szolgálnak az egyházmegyei és parochiális okmány- és iratgyűjte-mények is. A családi Túljegyzések (genealógiák, életrajzok), valamint gyűjteményegyüttesek (akták, könyvek) is bőségesnek mondhatók. A könyvészeti feldolgozás (Bibliografija Rusznacoh u Jogoszlaviji) külön érték, és egyben segítség is a kutatók számára.1 A dél-alföldi ruszinok ötödfélévszázados bácskai, szerémségi, szlavóniai és boszniai jelenlétéről a közelmúltban került ki a sajtó alól egy szintetikus igényű, társadalmi-gazdasági-vallási szempontokat érvényesítő monográfia, Jenko Ramocs kapitális munkája (Rusini u Južnoj Ugarskoj).1 2 A bácskai ruszinok iránti magyar tudományos és publicisztikai érdeklődés több évszázados megléte is nagyvonalakban dokumentálható. Beszédesek az adatai még egy hevenyészett bibliográfiának is. A bácskai Keresztúri és Kucorát ruszin faluként ismertették a XVIII-XIX. századi országleíró és statisztikus szerzők.3 A XIX. században az Eöthvös József-i népiskolai törvény elvárásainak jegyében született Fridrik Tamás megye leírást adó kézikönyve.4 A helyismereti igényeken kívül e mű jól szolgálta a nemzetiségi béke erősítését is. A tájhaza kérdéseivel foglalkozó későbbi szerzők (Muhi János, Herceg János, Urbán János és Kalapis Zoltán) ennek a földrajzi, történelmi és statisztikai munkának a tárgyilagos hangját, valamint a nemzetiségeket - így a ruszinokat is - megbecsülő értékeléseit hangsúlyozták. A millenniumi monográfia törekvések bácskai csúcsteljesítménye Dudás Gyula szerkesztői munkája (Bács-Bodrogh vármegye egyetemes monográfiája). Ebben a műben már a ruszin Kuzmiák Sándor is helyet kapott, jóllehet a késő utókor a görög katolikus egyházról szóló tanulmányát5 elmarasztalja. A bíráló a tárgyi hibákat és a korhangulatból eredő magyar beállítottságot rója fel. A XX. század elején, de a millenium hatására született Borovszky Sámuel kétkötetes monográfiája.6 Ebben az ugyancsak többszerzős vállalkozásban Móricz Zsigmond írta meg a bácskai ruszinok néprajzát. A 1 ČURČ1Č, Marija 2006. és 1990. 2 RAMACS, Janko 2007. 3 VÁLYI András 1796-1799. II. 347.; FÉNYES Elek 1841 I. 227.; Uő 1851. II. 207.; IVÁNYI István 1909. I. 81-84.; Uő 1906. IV. 56. 4 FRIDRIK Tamás 1878. ’DUDÁS Gyula 1896. II. 197-203. 6 BOROVSZKY Samu 1909.1—II. 31
