Bárth János (szerk.): Fakuló színek. A 7. Duna-Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia (Baja, 2008. június 19-20.) előadásai (Baja - Kecskemét, 2009)
Kathencz Kelemen: A vaskútiak vallási viáti
Minden templomi közérdekű közleményt bunyevác és magyar nyelven is kihirdettek.14 A liturgikus nyelvhasználat terén változás állt be a XIX. század közepén, nevezetesen, hogy a magyarok 1848 után megkapták a Háromkirályok (jan. 6.) és Szent István napját (aug. 20.). Az 1860-as években bevezetett májusi ájtatosság15 során az egész hónapban német nyelvű misék voltak. Az újhold vasárnapját a ’60-as évektől szintén német nyelven kezdték el tartani. Ezek után a németek a következőket kérték: 1. a vasárnaponkénti kismisén bunyevác ének helyett mindig német nyelven zendüljön fel az ének, és csak az evangéliumot olvassák fel mind a 3 nyelven; 2. az újhold vasárnapja mindig az övéké legyen; 3. a szombati napot szerették volna a bunyevácoktól megkapni, helyette a hét egy másik napjáról lemondva. A bunyevácok azért kardoskodtak, hogy az istentiszteleti nyelvhasználat maradjon a régi, mint az „ős időktől fogva bevett és megállapított szokás volt”. A magyarok pedig továbbra is ragaszkodtak a negyedik vasárnapjukhoz, emellett hétköznap is kértek egy napot, pl. keddet.16 Összegzésként elmondható, hogy az istentiszteleti jogok folyamatosan változtak a XIX. században. Amint egy nemzetiség számbeli fölényét, vagy anyagi helyzetének javulását érezte, újabb egyházi jogokat igyekezett szerezni csoportja számára. A Baja környéki nemzetiségek XIX. századi felhőtlen együttélése tehát a lélekszám arányának eltolódásával, és a vagyoni helyzet megváltozásával állt összefüggésben. A párbérfizetés, és a liturgikus nyelvhasználat a kialakult szokásrend szerint, a felsőbb egyházi vezetéstől vezérelve, a nemzetiségi igényeket figyelembe véve, de praktikussági szempontokat is szem előtt tartva változott. * * * IRODALOM CZIRBUSZ Géza 1913 A délmagyarországi németek. (Nemzetiségi Ismertető Könyvtár I.) Budapest CSÍKY Balázs 2003 Nemzetiségi konfliktusok és liturgikus nyelvhasználat a 19-20. században. Elemzési kísérlet Piliscsaba példája alapján. Sic Itur ad Astra XV. 2003/4. 177-200. Budapest FLACH, Paul 1983 Waschkut. Beiträge zur Geschichte einer überwiegend deutschen Gemeinde in der Batschka/Ungam. München 14 KFL. I. 1. b. Vaskút 1880/156. 15 Május hónap a római katolikus egyházban Mária hava, Szűz Mária tiszteletének van szentelve. E hónapban tartják az ú. n. májusi ájtatosságot, ami szent beszédből és Szűz Máriának, virágokkal gazdagon feldíszített oltára előtt mondott loretói litániából áll. 16 KFL. I. l.b. Vaskút 1880/366. 28